Országgyűlési irományok, 1949. II. kötet • 52-68. sz.

1949-56 • Törvényjavaslat a polgári perrendtartásról

48 56. szám. XI. Fejezet. HATÁROZATOK. 212. §. (i) A bíróság a per érdemében ítélettel, a per során felmerült minden más kérdésben — ideértve a per megszüntetését is — végzéssel határoz. («) A bíróság ítéleteit »A Népköztársaság nevében« hozza. ítélet. 213. §. (i) Az ítéletben foglalt döntésnek ki kell terjednie a perben,. illetőleg a 149. § alapján egyesített perekben érvényesített valamennyi kereseti kérelemre. (t) A bíróság egyes kereseti kérelmek felől, vagy a kereseti kérelemnek önállóan elbírálható egyes részei felől külön ítélettel (részítélet) is határozhat, ha ebben a vonatkozásban további tárgyalásra nincs szükség és ha a többi kereseti kérelem vagy a beszámítási kifogás eldöntése végett a tárgyalást el kell halasztani. A részítélet a később hozott ítélettel a beszámítási kifogásra, illetőleg a viszontkeresetre vonatkozó tárgyalás eredményéhez képest hatályon kívül helyezhető vagy megfelelően módosítható. (s) Ha a keresettel -érvényesített jog fennállása és a felperest ennek alapján megillető követelés összege (mennyisége) tekintetében a vita elkülöníthető, a bíróság a jog fennállását ítélettel előzetesen is megállapíthatja (közbenső ítélet). Ebben az esetben a tárgyalás a követelés összegére (mennyiségére) vonatkozóan csak a közbenső ítélet jogerőre emelkedése után folytatható. Határozathozatal« 214. §. (i) A bíróság határozatát zárt tanácskozás után szavazással hozza meg. Egyhangúság hiányában a határozatot szavazattöbbség dönti el. (a) A fiatalabb bíró az idősebbet megelőzően szavaz, az elnök utolsónak adja le szavazatát. A szavazásnál kisebbségben maradt bíró jogosult írásbafoglalt különvéleményét zárt borítékban az iratokhoz csatolni. A különvéleményt csak a másodfokú bíróság tekintheti meg. Áz érdemi döntés keretei. 215. §. A marasztalás a kereseti kérelemhez igazodik ; ez a szabály a főkövetelés járulékaira (kamat, költség stb.) is kiterjed. 216. §. Ha a kereseti követelés a polgári jog szabályai szerint az alperes vagyonának csupán valamely részéből hajtjiató be, a bíróságnak ezt a részt határozatában meg kell jelölnie. Teljesítési határidő. 217. §. (i) A határozatban megállapított kötelezettség teljesítésére rendszerint tizenötnapos határidőt kell szabni. (i) A bíróság tizenöt napnál rövidebb, illetőlég hosszabb teljesítési határidőt is megállapíthat, ha ez a felek méltányos érdekeinek mérlegelése alapján vagy a kötelezettség természetére való tekintettel indokoltnak mutatkozik. A teljesítési határidő megállapításánál figyelembe kell venni a feleknek a per vitelében megnyilvánult jó- vagy rosszhiszeműségét is. (s) A bíróság a kötelezettségnek részletekben való teljesítését is elrendelheti, különösen ha. a kötelezett fél kereseti viszonyai azt indokolttá teszik. Ilyen esetben a bíróság azt is kimondhatja, hogy bármely részlet megfizetésének elmulasztása esetében áz egész tartozás esedékessé válik. (4) A birtokháborítás megszüntetésére az alperest, ha a felperes ezt kéri, azonnali hatállyal kell kötelezni, váltóperekben pedig a teljesítési határidőt három napban kell meghatározni. («) A teljesítés határideje a határo-