Országgyűlési irományok, 1949. II. kötet • 52-68. sz.

1949-56 • Törvényjavaslat a polgári perrendtartásról

38 56. szám. tárgyának értékétől íügg, az illetékes­ség hiánya miatt pedig csak akkor, ha az illetékesség a 41. § (2) bekezdésének esetén kívül kizárólagos. A pernek hatáskör vagy illetékesség hiánya miatt való megszüntetése esetében a 129. § megfelelően irányadó. (s) Az idő előtt indított pert nem lehet megszüntetni, ha a követelés a határo­zat meghozatala előtt lejárt (157. § a) p., 130. § f) p.). (4) A 157. § c) pontja alapján a pert csak az alperes kérelmére lehet meg­szüntetni ; ha az alperes a per érdemi tárgyalásába bocsátkozott, ilyen kérel­met csak akkor terjeszthet elő, ha a biztosítékadási kötelezettség csak ké­sőbb következett be vagy az alperes arról csak később szerezhetett tudo­mást. 169. §. (1) A 157. § d) pontja alapján a pert csak az alperes kérelmére lehet megszüntetni ; ilyen kérelem hiányá­ban az eljárás szünetel (137. §). (2) Ha a felperes idézésére vonatkozó kézbesítési bizonyítvány (tértivevény) a tárgyalás határnapjáig nem érkezett vissza, a bíróság annak visszaérkezése után határoz a per megszüntetéséről, illetőleg szüneteléséről vagy új határ­nap kitűzéséről. (s) Az alperes a per megszüntetésére irányuló kérelemmel együtt a felperes ellen viszontkeresetet (147. §) is indít­hat annak megállapítása iránt, hogy a felperest a keresetben érvényesített jog nem illeti rneg ; a per megszüntetése a viszontkereset tárgyalását nem aka­dályozza. 160. §. (1) A felperes a per érdemi tárgyalása előtt keresetétől az alperes hozzájárulása nélkül is elállhat, az érdemi tárgyalás megkezdése után azon­ban csak akkor, ha az elálláshoz az alperes hozzájárul. A felperes mindkét esetben köteléé alperesnek a kereset­indítás folytán felmerült költségeit meg­téríteni. (1) A bíróság a pert tárgyaláson kívül is megszüntetheti, ha az elállást a felperes írásban jelenti be és ahhoz csatolja az alperesnek arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy igényel-e költséget és azt mennyiben számítja fel. Ha a per megszüntetéséhez szükség van az al­peres hozzájárulására is, az erre vonat­kozó nyilatkozatot is csatolni kell. Egyébként a bíróság a per megszün­tetése felől tárgyaláson határoz. 161. §. (1) Ha a bíróság a pert a 157. § a), b) vagy c) pontja alapján szün­teti meg, a keresetlevél beadásának és a perindításnak polgári jogi hatályíi fennmaradnak, ha a felperes a meg­szüntető határozat jogerőre emelke­désétől számított harminc nap alatt a keresetlevelet szabályszerűen újra be­nyújtja vagy követelését egyéb úton szabályszerűen érvényesíti. (») Ha a felperes a jelen §-ban meg­állapított határidőt elmulasztja, iga­zolással sem élhet. 162. §. (1) A bíróságnak olyan hatá­rozata ellen, amely a per megszünte­tésére irányuló kérelmet elutasítja, kü­lön fellebbezésnek helye nincs és az az ügyet befejező határozat ellen irányuló fellebbezésben is csak akkor támad­ható meg, ha a bíróság a pert a 158. § szerint hivatalból figyelembe veendő valamely ok ellenére nem szüntette meg. (2) Ha a bíróság a 140. § alapján a per megszüntetésére irányuló kérelem­nek és a per érdemének együttes tár­gyalását rendelte el, a per megszün­tetésére irányuló kérelmet az ügyet befejező határozatában is elutasít­hatja. X. Fejezet. BIZONYÍTÁS. A bizonyítás elrendelése. 163. §. (1) A bíróság a per eldöntésé­nél jelentős vitás tények megállapítása végett bizonyítást rendel el. («) Nincs szükség olyari tények bizo­nyítására, amelyeket az ellenfél be­ismert, továbbá amelyek mindkét fél-

Next

/
Thumbnails
Contents