Országgyűlési irományok, 1949. II. kötet • 52-68. sz.

1949-56 • Törvényjavaslat a polgári perrendtartásról

:u 56. szám. hónap eltelte előtt a pert folytatni nem lehet. (2) A szünetelés a határidők folyását nem érinti. (s) Egy évi szünetelés után a per megszűnik ; a per megszűnését a bíróság hivatalból állapítja meg. E határidő elmulasztása miatt igazolásnak helye nincs. (4) A per során hozott jogerős részítélet és közbenső ítélet (213. §) hatályát a per megszűnése nem érinti. A tárgyalás menete. 138. §. (1) Az első tárgyalás kezdetén a felperes vagy az elnök felolvassa vagy ismertéti a keresetlevelet. Ezután a felperes nyilatkozik arra nézve, hogy a keresetlevélben előadott keresetét változatlanul fenntartja-e, illetőleg hogy azt miként módosítja vagy változtatja meg. («) Ha a tárgyaláson a felperes nem jelent meg, a keresetlevelet nem kell felolvasni, illetőleg ismertetni. 139. §. (1) A felperes nyilatkozata után az alperes terjeszti elő ellenkérelmét, amely vagy a per megszüntetésére (157. §) irányul, vagy érdemi védekezést tartalmaz a felperes kereseti kérelmével szemben. Az ellenkérelemben elő kell adni az annak alapjául szolgáló tényeket és ezek bizonyítékait. (2) Ha a keresetet az alperessel egyáltalán nem vagy nem idejében (Í26. §) közölték, vagy ha a felperes a keresetet a tárgyaláson lényegesen módosította, a bíróság az ellenkérelem előterjesztésére az alperes kérelme esetén halasztást ad. 140. §. (1) Ha az alperes ellenkérelmében a per megszüntetését kéri (157. §), a bíróság mindenekelőtt ebben a kérdésben tárgyal és határoz. («) A bíróság a per megszüntetésére irányuló kérelem tárgyalása mellett is felhívhatja az alperest az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozatának előterjesztésére és a megszüntetés kérdésében való határozathozatal előtt elrendelheti a per érdemi tárgyalását is. Ebben az esetben a 158. § (2) bekezdésében foglalt korlátozás nem alkalmazható. (s) A (a) bekezdés alapján az ügy érdemi tárgyalásának nincs helye, ha az alperes a per megszüntetését a felperes mulasztása, illetőleg elállása folytán vagy közös megállapodásra hivatkozással kéri (157. § d)—f) pontja). 141. §. (1) Ha a bíróság a pert nem szünteti meg, az ügyet érdemben tárgyalja, s ha a tényállás már az első tárgyaláson kideríthető, nyomban érdemben határoz. (2) A bíróság, amennyiben a tényállás megállapítása végett szükséges, a feleket felhívja nyilatkozataik megtételére és lefolytatja a bizonyítási eljárást. Ha ez az első tárgyaiásón nem lehetséges vagy csak részben lehetséges, a bíróság a tárgyalás elhalasztása mellett elrendelheti a per további előkészítését. (s) írásbeli előkészítést csak akkor lehet elrendelni, ha ez az ügy nagyobb terjedelme vagy bonyolultsága • miatt szükséges és ha a feleket ügyvéd képviseli, vagy a feleknek, illetőleg képviselőiknek az írásbeli előkészítés nem okoz különösebb nehézséget. (4) írásbeli előkészítés esetében az erre vonatkozó iratot, ha a bíróság másként nem rendelkezik, a tárgyalási időköz első harmadában, az ellenfélnek árra vonatkozó nyilatkozatát pedig oly időben kéli a bíróságnál előterjeszteni, hogy arra a vele szemben álló fél a tárgyaláson nyilatkozhassak. (5) Az elnök az előkészítő iratok és a rendelkezésre álló egyéb adatok alapján — amennyiben ez a per-eldöntéséhez szükségesnek mutatkozik — a tárgyalás folytatására kitűzött határnapra a tanúkat, illetőleg a feleket személyes megjelenés végett megidézi és beszerzi a bizonyítékul szolgáló iratokat.