Országgyűlési irományok, 1949. II. kötet • 52-68. sz.

1949-56 • Törvényjavaslat a polgári perrendtartásról

56. szám. i3 («) A keresettel érvényesített követelés vagy más jog értékeként — a tényleg megállapítható összegtől függetlenül — az alábbi értéket -kell számításba venni : a) tartási vagy élelmezési követelés iránti perben a még teljesítendő valamennyi szolgáltatás értékét, de nem többet, mint az egy évi tartás vagy élelmezés értékét, egyéb járadék, más időszakos szolgáltatás vagy haszonvétel iránti perben pedig a még teljesítendő valamennyi szolgáltatás értékét, de n«m többet, mint az évi szolgáltatások értékének háromszorosát ; b) bérleti vágy haszonbérleti jogviszonyra vonatkozó perben az egy évi bér, illetőleg haszonbér összegét ; c) számadás helyességének megállapítása iránt indított perben a yitás követelések, illetőleg tartozások öszszege közül a nagyobb összeget, számadási kötelezettség megállapítása iránt indított perben pedig azt az összeget, amelyet a felperes keresetében a számadás előterjesztésének elmulasztása esetére felszámít ; d) dologi jogi perekben a vitás dolog (rész)* illetőleg dologi jog értékét ; e) követelés biztosítása, zálogjog vagy jelzálogjog iránti perben, valamint végrehajtási igényperben a követelés összegét, ha azonban a biztosíték (zálog, kezességi kötelezettségvállalás stb.) értéke, illetőleg összege ennél kisebb, ezt az utóbbi értéket, illetőleg összeget ; f) végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása iránti perben a végrehajtási összeget és járulékait, illetőleg azoknak azt a részét, amelyre a végrehajtási jog megszűntét állítják. 25. §. (i) Ha a felperes nem pénzbeli követelés iránt indított perben kijelenti, hogy a per tárgya helyett meghatározott pénzösszeget is elfogad, a per tárgyának értékét ennél magasabb összegben megállapítani nem lehet. Ugyanez áll arra az esetre is, ha a felperes vagylagosan kér pénzbeli marasztalást. (t) A pertárgy értékének megalapításánál a kereset beadásáig már lejárt egész követelés, illetőleg követelésrész értékét kell számításba venni akkor is, ha a felperes a követelést csak részben érvényesíti. (s) Ha egy vagy több felperes ugyanabban a keresetlevélben egy vagy több alperes elleni követeléseit érvényesíti, a pertárgy értékének megállapításánál az összes követeléseket össze kell adni. (4) A főkövetelés' járulékai (kamat, költség stb.) az érték megállapításánál figyelmen kívül maradnak. 26. §. A per tárgyának értékét, a 24—25. §-ok rendelkezéseinek megfelelően, a felperesnek kell megjelölnie ; ha ez az érték a köztudomással vagy a bíróság hivatalos tudomásával ellenkezik vagy egyébként valószínűtlen, úgyszintén ha azt az alperes vitássá teszi, a per tárgyának értékét a bíróság határozza meg. A hatáskör vizsgálata. 27. §. (1) A bíróság hatásköréhek megállapításánál a per tárgyának értékére a keresetlevél beadásának időpontja irányadó. Ha azonban a per a pertárgy értékében a keresetlevél beadása után bekövetkezett változás folytán tartoznék a bíróság hatáskörébe, a bíróság hatáskörét akkor is meg kell állapítani. (•) A kereseti követelés felemelése esetében a hatáskört a felemelt érték alapján kell megállapítani, annak leszállítása ellenben a bíróság hatáskörét nem érinti, 28. §. A bíróság hatáskörének hiányát hivatalból veszi figyelembe. Ha azonban a hatáskör a per tárgyának értékétől függ, az alperes ellenkérelmének (139. §) előadása után a hatáskör hiánya figyelembe nem vehető. Általános illetékesség. 29. §. (1) Az a bíróság, amelynek területén az alperes lakik, mindazokban a perekben illetékes, amelyekre