Országgyűlési irományok, 1949. I. kötet • 1-51. sz.

1949-19 • Törvényjavaslat a földreform és a telepítés befejezésével összefüggő egyes kérdések rendezéséről

62 19 szám. nyában azonban elkerülhetetlen magánosok ingatlanának az igénybevétele. A magánterületeket a kisajátítás hosszadalmas és költséges eljárása helyett cél­szerűbb a házhelyeknek, valamint közérdekű telkeknek juttatásáról szóló 2400/1945. F. M. számú rendelet alapján megszerezni. A tanyaközpontok kialakítása érdeké­ben a javaslat lehetővé teszi a cserekártalanítás céljára történő ingatlanigénybe­vételt is. A 4. §-hoz. Az igénybevett ingatlan helyett csereingatlant csak dolgozó pa­rasztnak kell juttatni. A javaslatnak ez a rendelkezése azokat a dolgozó paraszto­kat védi, akiktől a földreform és a házhelyrendezés során ingatlant vettek igénybe, illetőleg akik olyan ingatlanból jutottak földhöz vagy házhelyhez, amelyet a fenn­álló törvényes rendelkezések értelmében a volt tulajdonosnak vissza kellene adni. Minthogy a javaslat tanyaközpont és közérdekű létesítmény céljára volta­képpen újabb igénybevételi jogot állapít meg, indokolt, hogy ilyen esetben csere­ingatlan a huszonöt kat. holdnál nagyobb ingatlannal rendelkező parasztbirtokos részére is juttatható legyen. Csere céljára kevés ingatlan áll rendelkezésre, ezért a cserekártalanítás mér­tékét a javaslatnak megfelelően területileg is korlátozni kell. A cserekártalanítás végső határidejének megállapítása az eljárás mielőbbi befejezése végett szükséges. A javaslat a pénzbeli kártalanítás mértékének megállapításával nyugvópontra kívánja hozni a korábbi jogszabályok alapján csereingatlanra, vagy valóságos és teljes becsértéknek megfelelő kártalanításra jogosultak kártalanításának kér­dését is. Az 5. §-hoz. A csehszlovák-magyar lakosságcsere-egyezmény alapján Magyar­országra áttelepített családok a letelepítésükhöz szükséges ingatlanokat és egyéb vagyontárgyakat csak ideiglenes használatra kapták meg. Miután a lakosságcsere befejeződött, a birtoklás ideiglenes jellegét meg kell szüntetni. Méltányos, hogy a Csehszlovákiából áttelepített családok a birtokukba adott lakóházra és — amennyi­ben földjuttatásra igényjogosultak — tizenöt kat. holdat meg nem haladó ingat­lanra, valamint egyéb vagyontárgyakra tulajdonjogot szerezzenek és tulajdon­joguk az ingatlanokra telekkönyvileg bekebeleztessék. A 6. §-hoz. A korábbi birtokpolitikai törvények alapján az épületek juttatási árát bonyolult és hosszadalmas eljárással lehet csak megállapítani. Olyan rendel­kezésre van szükség, amely az összes juttatott épületekre egységesen érvényes sza­bályokat állapít meg és lehetővé teszi, azonos mérték alkalmazásával, a juttatási árak gyorsabb és egyszerűbb kiszámítását. A törvényjavaslatban megállapított vételár a juttatottak anyagi erejéhez alkalmazkodik. A 7. §-hoz. A juttatottak a házhely vételárát az eddigi rendelkezések értel­mében ötévi egyenlő részletekben törleszthették. A juttatottak túlnyomó része dolgozó kisember, ezért méltányos a vételár megfizetésére tíz évi határidőt meg­állapítani. Minthogy a házhelyhez juttatottak a vételárat a törvényjavaslat értelmében tíz év alatt fizetik ki, — figyelemmel az állam teherbíróképességére is — az 1946 : IX. te. 26. §-ában megállapított ötéves határidőt tíz évre fel kell emelni. A 8. §-hoz. A földreform célkitűzéseivel nem egyeztethető össze, hogy a jut­tatottak ingatlanukat mással műveltessék vagy fizetési kötelezettségüknek ne tegyenek eleget. Ezért a szakasz az ilyen juttatottak kimozdítására lehetősé­get ad. A 9. §-hoz. Az Országos Földbirtokrendező Tanács által eddig gyakorolt kimozdítási hatáskört az eljárás egyszerűsítése érdekében célszerűbb a megyei földhivatalokra ruházni.

Next

/
Thumbnails
Contents