Országgyűlési irományok, 1949. I. kötet • 1-51. sz.

1949-50 • Törvényjavaslat a büntető perrendtartásról

50. szám. 239 minden bizonyítékot, amely a tényállás kiderítésére alkalmas lehet. (2) A terhelt beismerése egymagában egyéb bizonyítási eszközök alkalmazását feleslegessé nem teszi. Büntető eljárás kizárása. 5. §. (1) Büntető eljárást nem lehet indítani, a már megindított büntető eljárást pedig az ügy bármely szakában meg kell szüntetni, illetőleg felmentő ítélettel kell befejezni : 1. ha a terhelt cselekménye nem bűncselekmény, 2. ha a büntető törvény szerint a büntethetőséget kizáró vagy megszüntető körülmény áll fenn. (2) A kivételeket ez a törvény határozza meg (90. § (s) bek., 133. § (2) bek., 145. § (s) bek., 214. § (1) bek., 229. §, 230. § (2) bek.). Többszöri eljárás tilalma. 6. §. Már jogerősen elbírált bűncselekmény miatt ugyanazon személy ellen újabb büntető eljárásnak — a perújítás és a törvényesség érdekében használt perorvoslat esetét kivéve — nem lehet helye. Nyilvánosság. 7. §. (1) A bíróságok tárgyalásai nyilvánosak. (2) A bírósági tárgyalásról a nyilvánosságot csak bírósági határozattal lehet kizárni és csak abban az esetben, ha ez államtitok, katonai vagy hivatali titok megőrzése végett vagy erkölcsi okból feltétlenül szükséges. Az anyanyelv használatának biztositasa. 8. §. Az eljárás nyelve magyar. A magyar nyelv nemtudása miatt senkit hátrány nem érhet. A magyarul nem tudó személy az eljárás egész folyamán mind szóban, mind írásban anyanyelvét használhatja. Polgári és büntető perben hozott ítéletek viszonya. 9. §. (1) Ha polgári perben a büntetőbíróság által már jogerős ítélettel elbírált bűncselekmény polgári jogi következményei felől kell határozni, a büntetőbírói ítélet a polgári perben eljáró bíróságra is irányadó abban a kérdésben, hogy követtek-e el bűncselekményt és annak elkövetője a terhelt-e. (2) Azt, hogy a terheltet bűnösnek kell-e kimondani és milyen bűncselekményben, a büntetőbíróság önállóan bírálja el akkor is, ha a polgári perben a bíróság már jogerős határozatot hozott. II. Fejezet. BÍRÓSÁGOK. Első- és másodfokú bíróságok. 10. §. (1) Elsőfokú bíróságok a járásbíróság és a megyei bíróság. (2) Másodfokú bíróság a járásbírósághoz tartozó ügyekben a megyei bíróság, a megyei bírósághoz tartozó ügyekben pedig a Legfelsőbb Bíróság. A bíróságok összetétele. 11. §. (1) A járásbíróság egy szakbíróból, mint elnökből és két népi ülnökből, mint tanácstagból álló háromtagú tanácsban jár el. A megyei bíróság, mint elsőfokú bíróság öttagú tanácsban jár el, amely egy szakbíróból, mint elnökből, továbbá egy szakbíróból és három népi ülnökből, mint tanácstagból áll. (2) A másodfokú bíróság öttagú tanácsban bíráskodik, melynek elnöke egy szakbíró, tagjai: két szakbíró ós két népi ülnök. (a) Azt, hogy a bíróság mely esetekben jár el a népi ülnökök részvétele nélkül, a törvény külön rendelkezései határozzák meg.