Országgyűlési irományok, 1949. I. kötet • 1-51. sz.
1949-42 • Az országgyűlés jogi bizottságának jelentése "a büntetőtörvénykönyv általános részéről" szóló 39. számú törvényjavaslat tárgyában
42. szám. 213 d) ha a börtönbüntetésnek a törvényben megállapított legkisebb mértéke hat hónap vagy ennél hosszabb, de öt évnél rövidebb, ehelyett hat hónapnál rövidebb, de legalább három hónapig tartó börtön, e) az előbbi eseteken kívül börtön helyett pénzbüntetés szabható ki. 52. §. Azokban az esetekben, amelyekben a jelen törvény korlátlan enyhítést enged, a törvényben megállapított főbüntetésre tekintet nélkül akár börtönt, akár pénzbüntetést lehet kiszabni ; ilyen esetben a börtön-, illetőleg a pénzbüntetés legkisebb mértéke (32., 34. §) is alkalmazható. 53. §. Ha külön törvény máskép nem rendelkezik, az egyébként halállal büntetendő bűntett büntetése életfogytig tartó börtön, ha azt olyan személy követi el, aki tizennyolcadik évét már meghaladta, de huszadik évét még nem töltötte be. 54. §. (i) A kiszabott börtönbüntetésbe az előzetes fogvatartás idejét teljes egészében be kell számítani. (2) Az előzetes fog vártassál a bíróság a megfelelő összeg erejéig a pénzbüntetést is lerovottnak nyilvánítja. (3) Az előző rendelkezések nem alkalmazhatók annyiban, amennyiben az előzetes fogvatartásra az elkövetőnek olyan magatartása szolgált okul, amelylyel a bűnvádi eljárás késleltetése céljából a hatóság megtévesztésére törekedett. 55. §. (1) A bíróság a kiszabott börtön- vagy pénzbüntetés végrehajtását három évi próbaidőre feltételesen felfüggesztheti, ha ettől az elkövető magatartására kedvező hatást vár és az elkövető a kedvezményre egyébként is érdemesnek mutatkozik. (2) Ha az elkövetőt a próbaidő alatt elkövetett bűntett miatt börtönbüntetésre ítélik, a bíróság elrendeli a felfüggesztett büntetés végrehajtását. Egyébként a próbaidő eltelte után az elkövető tettének büntetőjogi következményei alól végleg mentesül. (*) A büntetés végrehajtása nem függeszthető fel, ha : a) a törvény a bűntettre öt évi börtönnél súlyosabb büntetést állapít meg, b) az elkövetővel szemben közügyektől vagy foglalkozástól való eltiltást alkalmaznak, c) az elkövető a bűntett elkövetését megelőző öt éven belül a felfüggesztés kedvezményében már részesült vagy végül d) az elkövetőt a bűntett elkövetését megelőző öt éven belül börtönbüntetésre ítélték. 56. §. Ha az elkövetett bűntett — az eset összes körülményeinek mérlegelése alapján — olyan csekély jelentőségűnek mutatkozik, hogy a törvény szerint alkalmazható legenyhébb büntetés is szükségtelen, úgyszintén akkor, ha akár a cselekmény, akár annak elkövetője a bűntett elbírálásakor már nem jelentkezik a társadalomra veszélyesnek, a bűnösség megállapítását és a büntetés kiszabását mellőzni kell. &?• §• ( l ) Ha ugyanannak az elkövetőnek egy vagy több cselekménye több bűntettet valósít meg (bűnhalmazat), a büntetést valamennyi bűntettért egy büntetésbe foglalva kell kiszabni (összbüntetés). (2) Az összbüntetést a legsúlyosabb cselekményre megállapított büntetési nemnek, ha pedig a törvény valamennyi bűntettre azonos nemű büntetést rendel, ezek közül a legsúlyosabbnak alapulvételével kell kiszabni. Ha az határozott tartamú börtön, annak legmagasabb tartama felével — legfeljebb húsz évig — emelhető, de nem érheti el az egyes cselekményekért megállapított büntetések együttes tartamát. 58. §. Bűnhalmazat esetében a mellékbüntetés alkalmazásának helye van, bármelyik cselekmény miatt is rendeli vagy engedi annak alkalmazását a törvény. Ha a törvény a cselekmények közül többre állapít meg ugyanolyan