Országgyűlési irományok, 1949. I. kötet • 1-51. sz.

1949-39 • Törvényjavaslat a büntetőtörvénykönyv általános részéről

190 39. szám. csekély jelentőségűek, hogy büntetés alkalmazása szükségtelen, azaz a törvény szerint kiszabható legenyhébb büntetés is indokolatlan volna. Ezek az esetek tehát még enyhébbek, mint azok, a melyekben az 52. § korlátlan enyhítést enged. Ennyire jelentéktelen ügyben a büntetés feltételes felfüggesztése sem lenne megnyugtató, hanem lehetővé kell tenni a bíró számára, hogy a bűnösség megállapítását és a büntetés kiszabását teljesen mellőzze. Erre is lehetőséget ad az 56. §. Az 57. §-hoz. Bűnhalmazat esetén a Btá. álláspontja szerint is összbüntetést kell kiszabni. Bűnhalmazattal akkor van dolgunk, ha az elkövetőnek egy vagy több cselekménye több bűntettet valósít meg. Ugyanaz a tevékenység vagy mulasztás ugyanis több jogilag védett érdeket sérthet, vagyis több bűncselekményt valósíthat meg. Az összbüntetés szabályozásánál a Btá. az aszperációs rendszert fogadja el, abból az elvből indulva ki, hogy a szabadságvesztésbüntetésnek egyhuzamban való kitöltése súlyosabb hátrányt jelent, mint ugyanilyen tartamot adó több szabadságvesztésbüntetésnek külön-külön kiállása. Az összbüntetést a legsúlyo­sabb cselekményre megállapított büntetési nemnek alapulvételével kell kiszabni. Ha pl. az egyik cselekmény börtönnel, a másik elzárással büntetendő, az össz­büntetés börtön lesz. Ha pedig a törvény valamennyi bűntettre azonos nemű büntetést rendel, az összbüntetést a legsúlyosabb büntetés alapulvételével álla­pítja meg a bíró. Ha ez határozott tartamú börtön, annak legmagasabb tartama felével felemelhető. Pl. egy három évig és egy öt évig terjedhető börtönnel bün­tetendő bűntett halmazata esetén az összbüntetést börtönben kell kiszabni, az öt évi tartam hét és fél évre emelhető, tehát a büntetést hét és fél évig terjed­hető börtön keretében kell megállapítani. E kereten belül természetesen az 50. és 51. §-ok figyelembevételével kell a büntetést kiszabni. Ha a bűntettek vala­melyike halállal büntetendő, az összbüntetés halál lesz ; ilyenkor az enyhébb büntetés szükségképpen beolvad a súlyosabba. Lehetséges, hogy a súlyosabb büntetés tartamának felével való felemelése folytán húsz évnél hosszabb börtön állna elő, pl. egy tizenöt évig és egy öt évig terjedhető börtönnel büntetendő bűntett halmazata esetén. Minthogy azonban a tervezet a határozott tartamú börtönt nem kívánja túlságos hosszú tartamban megállapítani, mert ezzel elmosódnék a különbség életfogytig tartó és határozott tartamú börtön között : az 57. § (2) bekezdése értelmében Összbüntetés esetén sem szabható ki húsz évet meghaladó börtön, kivéve természetesen, ha az irányadó büntetési tételek közül a legsúlyosabb halálra vagy életfogytig tartó börtönre szól. Minthogy az összbüntetés lényegileg abban leli alapját, hogy több szabadság­vesztésbüntetésnek egyhuzamban való kitöltése súlyosabb hátrányt jelent az elítéltre, mintha a büntetéseket külön-külön állná ki : ennélfogva a halmazati bün­tetés az 57. § (2) bekezdése értelmében abban az esetben sem érheti el az egyes cselekményekre megállapított büntetési tételek együttes tartamát, ha a legsúlyo­sabb büntetésnek felével felemelése folytán egyébként ez az eredmény állna is elő. Ha pl. a tettes egy tíz évig terjedhető és egy öt évig terjedhető börtönnel bünte­tendő bűntettet követett el, a főszabály szerint a tíz év felével felemelhető lenne, tehát az összbüntetés elérhetné a tizenöt évet. Ez azonban egyértelmű lenne az adott esetben a két büntetési tétel egyszerű összeadásával, ami viszont az össz­büntetés alapelvével ellenkeznék. A 58. §-hoz. Ha a bűnhalmazat elemeit tevő egyes bűntettek bármelyikére a törvény vala­mely mellékbüntetést rendel vagy enged meg, annak összbüntetés kiszabása esetén

Next

/
Thumbnails
Contents