Országgyűlési irományok, 1949. I. kötet • 1-51. sz.

1949-39 • Törvényjavaslat a büntetőtörvénykönyv általános részéről

190 39. szám. csekély jelentőségűek, hogy büntetés alkalmazása szükségtelen, azaz a törvény szerint kiszabható legenyhébb büntetés is indokolatlan volna. Ezek az esetek tehát még enyhébbek, mint azok, a melyekben az 52. § korlátlan enyhítést enged. Ennyire jelentéktelen ügyben a büntetés feltételes felfüggesztése sem lenne megnyugtató, hanem lehetővé kell tenni a bíró számára, hogy a bűnösség megállapítását és a büntetés kiszabását teljesen mellőzze. Erre is lehetőséget ad az 56. §. Az 57. §-hoz. Bűnhalmazat esetén a Btá. álláspontja szerint is összbüntetést kell kiszabni. Bűnhalmazattal akkor van dolgunk, ha az elkövetőnek egy vagy több cselekménye több bűntettet valósít meg. Ugyanaz a tevékenység vagy mulasztás ugyanis több jogilag védett érdeket sérthet, vagyis több bűncselekményt valósíthat meg. Az összbüntetés szabályozásánál a Btá. az aszperációs rendszert fogadja el, abból az elvből indulva ki, hogy a szabadságvesztésbüntetésnek egyhuzamban való kitöltése súlyosabb hátrányt jelent, mint ugyanilyen tartamot adó több szabadságvesztésbüntetésnek külön-külön kiállása. Az összbüntetést a legsúlyosabb cselekményre megállapított büntetési nemnek alapulvételével kell kiszabni. Ha pl. az egyik cselekmény börtönnel, a másik elzárással büntetendő, az összbüntetés börtön lesz. Ha pedig a törvény valamennyi bűntettre azonos nemű büntetést rendel, az összbüntetést a legsúlyosabb büntetés alapulvételével állapítja meg a bíró. Ha ez határozott tartamú börtön, annak legmagasabb tartama felével felemelhető. Pl. egy három évig és egy öt évig terjedhető börtönnel büntetendő bűntett halmazata esetén az összbüntetést börtönben kell kiszabni, az öt évi tartam hét és fél évre emelhető, tehát a büntetést hét és fél évig terjedhető börtön keretében kell megállapítani. E kereten belül természetesen az 50. és 51. §-ok figyelembevételével kell a büntetést kiszabni. Ha a bűntettek valamelyike halállal büntetendő, az összbüntetés halál lesz ; ilyenkor az enyhébb büntetés szükségképpen beolvad a súlyosabba. Lehetséges, hogy a súlyosabb büntetés tartamának felével való felemelése folytán húsz évnél hosszabb börtön állna elő, pl. egy tizenöt évig és egy öt évig terjedhető börtönnel büntetendő bűntett halmazata esetén. Minthogy azonban a tervezet a határozott tartamú börtönt nem kívánja túlságos hosszú tartamban megállapítani, mert ezzel elmosódnék a különbség életfogytig tartó és határozott tartamú börtön között : az 57. § (2) bekezdése értelmében Összbüntetés esetén sem szabható ki húsz évet meghaladó börtön, kivéve természetesen, ha az irányadó büntetési tételek közül a legsúlyosabb halálra vagy életfogytig tartó börtönre szól. Minthogy az összbüntetés lényegileg abban leli alapját, hogy több szabadságvesztésbüntetésnek egyhuzamban való kitöltése súlyosabb hátrányt jelent az elítéltre, mintha a büntetéseket külön-külön állná ki : ennélfogva a halmazati büntetés az 57. § (2) bekezdése értelmében abban az esetben sem érheti el az egyes cselekményekre megállapított büntetési tételek együttes tartamát, ha a legsúlyosabb büntetésnek felével felemelése folytán egyébként ez az eredmény állna is elő. Ha pl. a tettes egy tíz évig terjedhető és egy öt évig terjedhető börtönnel büntetendő bűntettet követett el, a főszabály szerint a tíz év felével felemelhető lenne, tehát az összbüntetés elérhetné a tizenöt évet. Ez azonban egyértelmű lenne az adott esetben a két büntetési tétel egyszerű összeadásával, ami viszont az összbüntetés alapelvével ellenkeznék. A 58. §-hoz. Ha a bűnhalmazat elemeit tevő egyes bűntettek bármelyikére a törvény valamely mellékbüntetést rendel vagy enged meg, annak összbüntetés kiszabása esetén