Országgyűlési irományok, 1949. I. kötet • 1-51. sz.

1949-39 • Törvényjavaslat a büntetőtörvénykönyv általános részéről

39. szám. 175 tétel alá esik. A gyakorlatban mindazonáltal sokszor kétséges, hogy valamely személyes tulajdonság vagy körülmény osztható-e vagy oszthatatlan, azaz merőben az illető elkövető személyéhez fűződik-e avagy pedig a többi elkövető cselekményének elbírálásánál is figyelembe jön-e. Figyelemmel a jelenlegi szabályozás hiányos és hézagos voltára, megnyugtató és következetes bírói gyakorlat e téren ki sem fejlődhetett. Az előadottakra figyelemmel a Btá. 28. §-a egyszerű és határozott szabályozást kivan adni. E szerint a büntethetőséget kizáró vagy enyhébb büntetési tétel alkalmazásával járó körülmények csak annak az elkövetőnek a javára vehetők figyelembe, akiknek a személyében fennállanak, de sohasem hatnak ki a többi elkövetőre. Viszont a súlyosabb büntetési tétel alkalmazását eredményező körülmények mindazokra az elkövetőkre kihatnak, akiknek az illető körülményről az elkövetés előtt tudomásuk volt. Ez a szabályozás eloszlat minden kétséget, nem teszi szükségessé a »konstitutív« és »eszköztulajdonságok«, »a bűntett tényálíadékában objektívizált« és a »merőben személyhez tapadó« körülmények között eddig tett, sokszor önkényes és ingatag alapon álló megkülönböztetést és — ami a lényeg — jobban biztosítja a társadalom védelmét a bűntett elkövetőivel szemben. A 29. §-hoz. A büntetőjogi szabályokban többször szerepel a hozzátartozó fogalma, mint a büntethetőséget kizáró körülmény, pl. a bűnpártolásnál, a feljelentési kötelesség elmulasztásánál stb. A törvénynek tehát meg kell határoznia, hogy kiket ért hozzátartozók alatt. A 29. § a hozzátartozók körét arra a térre korlátozza, amelyen belül a rokoni, illetőleg családi kapcsolat még elevenen él, mert csupán az ilyen szorosabb viszony tarthat számot arra a méltánylásra, amelyben a törvények a hozzátartozót részesítik. A szabályozásnál figyelemmel kellett lenni arra is, hogy az a felmerülő esetben ne adhasson okot vitára és ne tegyen szükségessé körülményesebb bizonyítást. Éppen ezért nem tekinthette hozzátartozónak a 29. § az elkövetővel közös háztartásban élő élettársat, jóllehet az érzelmi közösség ebben az esetben éppoly erős lehet, mint a legközelebbi rokonok között. III. Fejezet. Büntetések. A 30. §-hoz. A Btá. 30. §-aa büntetéseket sorolja fel, amelyek bűntett miatt szabhatók ki. A kihágás miatt alkalmazható büntetésekről a 76. § rendelkezik. A 31. §-hoz. A 31. § fenntartja a fő- és mellékbüntetések között fennálló megkülönböztetést, de a mellékbüntetéseket teljesen más alapra helyezi, mint a jelenlegi Btk. Főbüntetések azok a büntetések, amelyek egymagukban is kiszabhatók, mellékbüntetések azok, amelyek csupán valamely főbüntetés mellett kerülhetnek alkalmazásra. A halálbüntetés és a börtön mindig főbüntetések. A többi büntetés szabályként mellékbüntetés, a törvény külön rendelkezése esetén azonban az illető bűntett miatt főbüntetésként alkalmazhatók. Ezidőszerint csupán a pénzbüntetés szerepel a