Országgyűlési irományok, 1949. I. kötet • 1-51. sz.
1949-39 • Törvényjavaslat a büntetőtörvénykönyv általános részéről
39. szám. 159 az állam határain kívül eső területre, mégpedig abban az esetben sem, ha a bűncselekményt ott, vagyis külföldön belföldi állampolgár követi el. A személyi szempont azt a követelményt támasztja, hogy az állam saját állampolgárait saját büntetőtörvénye szerint vonja felelősségre, tekintet nélkül arra, hogy a bűncselekményt belföldön vagy külföldön követik-e el. A feltétlen büntető hatalom elvének megvalósítása esetén az állam saját törvénye szerint vonná felelősségre mindazokat, akik akár belföldi, akár külföldi állampolgár létükre, akár belföldön, akár külföldön követnek el bűncselekményt. Az állami önvédelem elve végül azt kívánja, hogy az állam mindazokat a bűncselekményeket saját törvénye szerint ítéltesse meg, amelyek az állam fontos érdekét sértik, tekintet nélkül az elkövetés helyére és az elkövető állampolgárságára. A felsorolt szempontok és elvek bármelyikének merev alkalmazása vagy kielégítetlenül hagyja a társadalom érdekének védelmét, vagypedig túlfeszíti a büntetőtörvény alkalmazását és nemzetközi büntetőjogi bonyodalmakra vezet. A Btá. 3—7. §-ai tehát az előrebocsátott tételek megfelelő értékesítésével úgy igyekeznek a kérdést szabályozni, hogy a magyar állam fontos érdekei mindenképpen megóvassanak, de a magyar büntetőtörvény alkalmazása ne terjedjen túl a maga természetes érvényesülési körén. i Éppen ezért a 3. § kimondja, hogy a magyar törvényt akkor kell alkalmazni, ha a bűntettet akár magyar területen követik el, akár annak elkövetője magyar állampolgár. Ezt a szabályt a 4. § az állami önvédelem elvéből szükségszerűen adódó következtetés levonásával egészíti ki. 1 A 3. § azt jelenti, hogy a magyar törvény értelmében kell elbírálni a Magyar Népköztársaság területén elkövetett bűntettet, tekintet nélkül arra, hogy az elkövető magyar vagy külföldi állampolgár-e. A magyar törvény szerint kell megítélni a külföldön elkövetett bűntettet akkor, ha elkövetője magyar állampolgár. A külföldi állampolgár által külföldön elkövetett bűntett azonban nem esik a 3. § szabálya alá ; az ilyen bűntettre a magyar törvényt csak a 4. §-ban megszabott feltételek fennállása esetén — tehát inkább ki\ ételesnek tekinthető esetekben — lehet alkalmazni. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a külföldi állampolgár által külföldön elkövetett bűntett a magyar népi demokrácia állami és társadalmi rendje szempontjából szabályként közömbös, az ilyen bűntett rendszerint semmiféle kapcsolatban nem áll állami és társadalmi rendünkkel. A külföldi által külföldön elkövetett bűntettre tehát a magyar törvény csak közelebbi előfeltételek meglétében alkalmazható, amelyekről a 4. § külön rendelkezik. A 3. § (2) bekezdése a büntetőjogi rendelkezések alkalmazása szempontjából a magyar állam területével egy tekintet alá vonja a magyar hadihajót és a magyar katonai repülőgépet, bárhol tartózkodik is az, úgyszintén a nyilt tengeren lévő magyar kereskedelmi hajót és a menetközben lévő magyar polgári repülőgépet. Az ott elkövetett bűntettet tehát úgy kell elbírálni, mintha a magyar állam területén követték volna el, vagyis a magyar büntetőtörvény szerint. Ez az álláspont megfelel a nemzetközi jogban uralkodó felfogásnak. A 4. §-hoz. A magyar állampolgár által külföldön elkövetett bűntettet a 3. § értelmében mindig a magyar törvény szerint kell megítélni, az ilyen cselekményre tehát a magyar törvényt kell alkalmazni, tekintet nélkül arra, hogy a cselekmény az elkövetés helyének törvénye szerint büntetendő-e vagy sem. A magyar állampolgártól ugyanis méltán meg lehet és meg kell kívánni, hogy az ország határain kívül is alkalmazkodjék a magyar állami és társadalmi rendből folyó követel-