Országgyűlési irományok, 1949. I. kötet • 1-51. sz.

1949-39 • Törvényjavaslat a büntetőtörvénykönyv általános részéről

39. szám. 149 d) ha a börtönbüntetésnek a tör­vényben megállapított legkisebb mér­teke hat hónap vagy ennél hosszabb, de öt évnél rövidebb, ehelyett hat hónapnál rövidebb, de legalább három hónapig tartó börtön, e) az előbbi eseteken kívül börtön helyett pénzbüntetés szabható ki. 52. §. Azokban az esetekben, ame­lyekben a jelen törvény korlátlan eny­hítést enged, a törvényben megállapí­tott főbüntetésre tekintet nélkül akár 1 örtönt, akár pénzbüntetést lehet ki­szabni ; ilyen esetben a börtön-, ille­tőleg a pénzbüntetés legkisebb mér­téke (32., 34. §) is alkalmazható. 53. '§. Ha kü?ön 1 örvény máskép nem rendelkezik, az egyébként halállal büntetendő bűntett büntetése életfogy­tig tartó börtön, ha azt olyan személy 1 öveti el, aki tizennyolcadik évét már meghaladta, de huszadik évét még nem töltötte be. 64. §. (x) A kiszabott börtönbünte­tésbe az előzetes fogvatartás idejét teljes egészében be kell számítani. (t) Az előzetes fog vártassál a bíróság a megfelelő összeg erejéig a pénzbün­tetést is lerovottnak nyilvánítja. (») Az előző rendelkezések nem alkal­mazhatók annyiban, amennyiben az előzetes fogvotartásra az elkövetőnek olyan magatartása szolgált okul, amely ­lyel a bűnvádi eljárás késleltetése cél­jából a hatóság megtévesztésére töre­kedett. 55. §. (i) A bíróság a kiszabott börtön- vagy pénzbüntetés végrehaj­tását három évi próbaidőre feltételesen felfüggesztheti, ha ettől az elkövető magatartására kedvező hatást vár és az elkövető a kedvezményre egyébként is érdemesnek mutatkozik. (í) Ha az elkövetőt a próbaidő alatt elkövetett bűntett miatt börtönbünte­tésre ítélik, a bíróság elrendeli a fel­függesztett büntetés végrehajtását. Egyébként a próbaidő eltelte után az elkövető tettének büntetőjogi követ­kezményei alól végleg mentesül. («) A büntetés végrehajtása nem függeszthető fel, há : a) a törvény a bűntettre öt évi f ör Önnél súlyosabb büntetést állapít meg, avagy a kiszabott büntetés két évi törtön vagy ennél súlyosabb, b) az elkövetővel szemben közügyek­től, foglalkozástól való eltiltást alkal­maznak, c) az elköveti a bűntett elkövetését megelőző öt éven belül a felfüggesztés kedvezményében már részesült vagy végül d) az elkövetőt a bűntett elkövetését megelőző öt éven belül börtönbüíi tésre ítélték. 56. §. Ha az elkövetett bűntett — az eset összes körülményeinek mé gelésc alapján — olyan csekély jelentő­ségűnek mutatkozik, hogy a törvény szerint alkalmazható legenyhébb bün­tetés is szükségtelen, úgyszintén akkor, ha akár a cselekmény, akár annak elkövetője a bűntett elbírálásakor már nem jelentkezik a társadalomra veszé­lyesnek, a bűnösség megállapítását és a büntetés kiszabását mellőzni kell. 57. §. (i) Ha ugyanannak az elköve­tőnek egy vagy több cselekménye több bűntettet valósít meg (bűnhalmazatba büntetést valamennyi bűntettért egy büntetésbe foglalva kell kiszabni (össz­büntetés). (2) Az összbüntetést a legsúlyosabb cselekményre megállapított büntetési nemnek, ha pedig a törvény vala­mennyi bűntettre azonos nemű bün­tetést rendel, ezek közül a legsúlj 0­sabbnak alapulvételével kell kiszal ni. Ha az határozott tartamú börtön, annak legmagasabb tartama felével — legfeljebb húsz évig — emelhető, de nem érheti el az egyes cselekményekért megállapított büntetések együttes tar­tamát . 58. §. Bűnhalmazat esetében a mel­lékbüntetés alkalmazásának helye van, bármelyik cselekmény miatt is rendeli vagy engedi annak alkalmazását a törvény. Ha a törvény a cselekmények közül többre állapít meg ugyanoly* JI

Next

/
Thumbnails
Contents