Országgyűlési irományok, 1949. I. kötet • 1-51. sz.

1949-39 • Törvényjavaslat a büntetőtörvénykönyv általános részéről

146 39. szám. b) amely a bűntett elkövetése útján jött létre, c) amelyet a bűntett elkövetője a tulajdonostól vagy annak hozzájárulásával mástól az elkövetésért kapott. (a) El kell kobozni azt a sajtóterme- , ket is, amelyben a bűntett megvalósult. (3) Ha a törvény külön rendeli, elkobzás alá esik az olyan tárgy is, amelyre nézve a bűntettet elkövették, feltéve hogy a tárgy az elkövető tulajdona vagy tulajdonosának az elkövetésről előzetesen tudomása volt, illetőleg arról a körülményeknél fogva előzetesen tudnia kellett. (4) Ha az elkobzás előfeltételei fennállanak, annak akkor is helye van, ha az elkövető nem büntethető. (&) Az elkobzott dolog tulajdona az elkobzást kimondó határozat jogerőre emelkedésével az államra száll. 38. §. (1) Vagyonelkobzásnak van helye azokban az esetekben, amelyekben a törvény ezt külön rendeli. (t) A vagyonelkobzást akár az elkövető egész vagyonára, akár vagyonának meghatározott részére vagy hányadára, illetőleg egyedileg meghatározott egyes vagyontárgyaira lehet kimondani. («) A vagyonelkobzást ki lehet terjeszteni azokra a vagyontárgyakra is, amelyeket az elkövető a hatóság kijátszása végett másra ruházott át. feltéve hogy a szerzőnek az átruházás céljáról tudnia kellett, úgyszintén azokra a vagyontárgyakra is, amelyeket az elkövető a bűntett elkövetése után másra ingyenesen átruházott. 39. §. A közügyektől eltiltást ki kell mondani, ha az elkövetővel szemben egy évnél hosszabb tartamúbörtönbüntetést alkalmaznak vagy egyébként is, ha az eset összes körülményeit figyelembe véve, az elkövető a közügyekben való részvételre méltatlannak mutatkozik. 40. §. (1) A közügyektől eltiltott az Ítélet jogerőre emelkedésétől kezdve a megszabott időtartam lejártáig : a) az országgyűlési, valamint a helyi tanácsi választásokon választójogot nem gyakorolhat és az országgyűlés, valamint helyi tanács tagjává nem választható; b) törvény által alkotott testületben választójogot nem gyakorolhat, ilyen testületnek, úgyszintén társadalmi szervezetnek vagy egyesületnek tisztségére nem választható s az ilyen testület, szervezet vagy egyesület képviseletében el nem járhat ; c) közszolgálati állásra, továbbá hatósági kinevezéstől vagy megerősítéstől függő egyéb állásra vagy tisztségre nem alkalmazható és általában közfeladat ellátásával meg nem bízható ; d) a közfeladatra kijelölhetők jegyzékébe fel nem vehető ; e) ügyvédi vagy szabadalmi ügyvivői gyakorlatot nem folytathat, honvédségi védőként el nem járhat ; f) nyilvános iskolában tanárként, illetőleg tanítóként nem működhet ; g) belföldi kitüntetést és külföldi kitüntetés elfogadására engedélyt nem kaphat. (2) A közügyektől eltiltott az ítélet jogerőre emelkedésével: a) elveszti mindazt a már meglevő tagságát, állását, tisztségét vagy megbízatását, amelynek elnyerését az előbbiek szerint az eltiltás kizárja s elveszti az ilyen tagsággal, állással, tisztséggel vagy megbízatással kapcsolatban szerzett minden ellátási és egyéb olyan igényét, amely őt szolgálata, illetőleg működése alapján megilleti ; b) törlendő a közfeladatra kijelölhetők jegyzékéből ; c) elveszti belföldi kitüntetéseit és a külföldi kitüntetéseinek viselésére való jogosultságát. (») Különös méltánylást érdemlő okból és ha ezt rászorultság is indokolttá teszi, ki lehet mondani, hogy a közügyektől eltiltottnak vagy csak családtagjainak ellátási igénye egészben vagy részben fennmarad. 41. §. (1) A közügyektől eltiltást egy évtől tíz évig terjedhető tartamra kell kimondani.