Országgyűlési irományok, 1949. I. kötet • 1-51. sz.
1949-39 • Törvényjavaslat a büntetőtörvénykönyv általános részéről
39. szám. 143 vetkezményeit a tőle elvárható figyelem, körültekintés vagy előrelátás elmulasztásával idézi elő. 13. §. (i) Nem róható az elkövető terhére az olyan tény, amelyről az elkövetéskor nem volt tudomása (tévedés). (2) Ha az elkövető tévedését az okozta, hogy nem fejtette ki a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést és cselekménye gondatlan elkövetés esetén is büntetendő, a büntethetőség a gondatlan bűncselekmény tekintetében a tévedés ellenére is fennáll. 14. §. (1) Az elkövető nem büntethető, ha a cselekményt abban a téves feltevésben hajtotta végre, hogy az a társadalomra nem veszélyes és erre a feltevésre alapos oka volt. (2) Ha pedig a téves feltevésre nem volt ugyan alapos ok, de azt méltányolható körülmény idézte elő, a büntetést korlátlanul enyhíteni lehet (52. §). 15. §. (1) A jogtalan támadást vagy a jogtalan és közvetlen támadásra utaló fenyegetést — akár a köz ellen, akár egyesek személye vagy javai ellen irányul — a megtámadott vagy bárki más elháríthatja. Az elhárításhoz szükséges cselekmény — jogos védelem — nem büntethető. (2) Nem büntethető a cselekmény akkor sem, ha az elkövető a védelem szükséges mértékét ijedtségből vágj menthető felindultságból lépi túl. 16. §. (1) Végszükségben követi el a cselekményt az, aki ezzel akár a köz alapvető érdekét, akár a maga vagy más életét, testi épségét vagy javait közvetlen és másként el nem hárítható veszélyből menti. (2) A végszükségben elkövetett cse lekmény nem büntethető, ha elkövetőjének a veszély előidézése nem róható fel és ha a cselekmény nem okozott súlyosabb sérelmet, mint amelynek elhárítására irányult. (s) Nem lehet a végszükséget megállapítani, ha az elkövetőnek — hivatásánál fogva — kötelessége volt a veszély elvállalása. 17. §. Kísérlet az a cselekmény, amellyel a tettes a szándékos bűntett végrehajtását megkezdte, de azt be nem fejezte. 18. §. (1) A kísérlet büntetése ugyanaz, mint a befejezett bűntetté. (2) Kísérlet esetében a büntetést korlátlanul enyhíteni (52. §), sőt a bűnösség megállapítását és büntetés kiszabását mellőzni is lehet azzal a tettessel szemben : a) aki az elkövetést arra alkalmatlan tárgyon vagy alkalmatlan és egyszersmind veszélytelen eszközzel kísérelte meg vagy b) aki a cselekmény végrehajtásától önként elállott vagy annak végrehajtása után az eredmény bekövetkezését önként elhárította. (3) Kísérlet esetében a büntetést korlátlanul enyhíteni, sőt a bűnösség megállapítását és büntetés kiszabását mellőzni is lehet a felbujtóval vagy bűnsegéddel szemben, ha az a bűntett végrehajtását önként megakadályozta vagy az eredmény bekövetkezését önként elhárította, a bűnsegéddel szemben pedig e feltételek nélkül is, ha a büntetés mellőzésére vagy korlátlan enyhítésére vonatkozó megelőző rendelkezést (2) bek.) a tettes javára alkalmazták. 19. §. (1) Ha a törvény ezt külön rendeli, előkészület miatt büntetendő az, aki — a bűntett elkövetésére irányuló szándékkal — a tényálláshoz nem tartozó, de annak véghezvitelét előkészítő cselekményt hajt végre, így például a bűntett elkövetéséhez szükséges vagy azt könnyítő előfeltételeket biztosítj a, az ahhoz szükséges eszközöket vagy kellékeket megszerzi, illetőleg a bűntett véghezvitelére alkalmassá teszi, az elkövetésre mást felhív, az elkövetésre ajánlkozik, erre felhívás folytán vállalkozik vagy a közös elkövetésre nézve megállapodik. (1) Az előkészület büntetését a törvény különös rendelkezései határosuk meg.