Országgyűlési irományok, 1949. I. kötet • 1-51. sz.

1949-38 • Törvényjavaslat a helyi tanácsokról

130 38. szám. 4. §. (i) A megyei tanács működési» köre kiterjed a megye területéhez tar­tozó valamennyi járásra, városra és községre. (2) A Magyar Népköztársaság fő­városában : Budapesten szervezett városi tanács a megyei tanáccsal esik egy tekintet alá. 5. §. A járási tanács működési köre kiterjed a járás területén fekvő vala­mennyi városra és községre. 6. §. A minisztertanács kivételesen egyes nagyobb városokat kivehet a megyei vagy a járási tanács működési köre alól. Ezeknek a tanácsai a me­gyei, illetve járási tanácsokkal esnek egy tekintet alá. 7. §. A városi tanács működési köre a város területére terjed ki. 8. §. (1) Budapesten kerületenkint városi kerületi tanácsot kell felállítani. (2) Városi kerületi tanácsokat kell szervezni olyan városokban is, amelyek a minisztertanács rendelkezése szerint igazgatási kerületekre oszlanak. (s) A városi kerületi tanács működési köre a városi igazgatási kerületre ter­jed ki. 9. §. (1) A községi tanács működési köre a község területére terjed ki. (2) Az ötszáz főnél kevesebb lakosú több község részére rendszerint közös községi tanácsot kell alakítani. 10. §. (1) Valamennyi helyi tanács legfelsőbb fokon az országgyűlés és a Népköztársaság Elnöki Tanácsa alá van rendelve. (2) A helyi tanácsok munkájának főfelügyelete és általános irányítása, úgyszintén működésük összhangba hozatala a minisztertanács feladata. (3) A budapesti városi tanács, a me­gyei tanácsok és a megyei tanácsokkal egy tekintet alá eső városi tanácsok közvetlenül a minisztertanácsnak, a járási tanácsok és a járási tanácsokkal egy tekintet alá eső városi tanácsok közvetlenül a megyei tanácsnak, a városi és a községi tanácsok közvetle­nül a járási tanácsnak vannak alá­rendelve. (4) A városi kerületi tanácsok köz­vetlenül a városi tanács alá vannak rendelve. 11. §. (1) A minisztertanács az ille­tékes megyei tanács meghallgatása után esetenkint dönt abban a kérdésben, hogy melyik városi tanácsot kell köz­vetlenül a minisztertanácsnak, illető­leg közvetlenül a megyei tanácsnak alá­rendelni és hogy mely községekben kell közös községi tanácsot felállítani. (2) A minisztertanács döntésénél figyelembe veszi a terület nagyságát, a lakosság számát, a politikai és gazda­sági fejlettség fokát, a tervgazdálkodás érdekeit. 12. §. A megyék, járások, városok és községek igazgatási határait, vala­mint a városoknak igazgatási kerüle­tekre osztását az érdekelt megyei ta­nács meghallgatása után a miniszter­tanács állapítja meg. II. A helyi tanácsok és a végrehajtő­bizottságok megalakítása és szervezete. 13. §. (1) A helyi tanácsok tagjait az illető terület választópolgárai négy évi időtartamra választják az országgyű­lési képviselők választására megálla­pított alapelvek szerint. A helyi taná­csok tagjait az illető terület választó­polgárai a törvénynek megfelelően visszahívhatják (Alkotmány 30. §). (2) A helyi tanács tagjainak válasz­tására és visszahívására vonatkozó sza­bályokat külön törvény állapítja meg. (3) Minden politikai, gazdasági vagy egyéb tevékenység, illetőleg maga­tartás, amely ellentétben áll a dol­gozók érdekével, összeférhetetlen a helyi tanácsi tagsággal. 14. §. (1) A budapesti városi tanács tagjainak száma 251, a megyei tanácsoké legalább 61 és legfeljebb 91, a járási tanácsoké legalább 41 és legfeljebb 81, a városi tanácsoké legalább 51 és legfeljebb 101,

Next

/
Thumbnails
Contents