Országgyűlési irományok, 1947. IV. kötet • 220-264., II-V. sz.
1947-222 • Törvényjavaslat az államháztartásnak az1949. évi január hó 1. napjától az 1949. évi február hó 28. napjáig terjedő viteléről
26 222. száni. / Melléklet a 222. számú irományhoz. Indokolás „az államháztartásnak az 1949. évi január hó 1, napjától az 1949. évi február hó végéig terjedő viteléről" szóló törvényjavaslathoz. Az 1949. évi költségvetés munkálatai befejeződtek és a költségvetés előirányzatát az Országgyűlés elé terjesztettem. Tekintettel azonban arra, hogy az Országgyűlés rövidesen megkezdi karácsonyi szabadságát és így az új költségvetési törvény letárgyalása előreláthatólag csak az 1949. év február havában fejeződhetik be, a törvényenkívHili állapot elkerülése érdekében az államháztartás ügyeinek vitelére két hónapi időre terjedő felhatalmazás megadása szükséges. A törvényjavaslat 1. §-a felhatalmazást tartalmaz az államháztartásnak 1949. január hó 1. napjától 1949. február hó végéig terjedő vitelére, mégpedig mind a közigazgatás vitelével, mind pedig az állami üzemek, valamint az állami és államosított vállalatok fenntartásával és helyreállításával, továbbá a békeszerződés és a hároméves gazdasági terv végrehajtásával kapcsolatban felmerülő kiadások teljesítésére. Az 1. § (i) bekezdésében foglalt felhatalmazás részben eltér az eddigi felhatalmazások szokásos szövegétől, amennyiben ; nem a lejárt költségvetésnek megfelelő, hanem az Országgyűlés elé terjesztett új előirányzat szerinti gazdálkodásra jogosít. Ezt a rendelkezést — amely költségvetési jogunk történetében nem teljesen új keletű, hasonló rendelkezést találunk az 1922 : XVII. és az 1923 : XXXII. törvénycikkben is — az 1949. évi reformköltségvetés új szerkezete és a kiadások természetének * változása indokolja. Az 1. § (2) bekezdése olyan kiadások teljesítésére is felhatalmazást ad, amelyek az előirányzatban nem szerepelnek és így előirányzat nélküli kiadásokként fognak' jelentkezni. Erre a felhatalmazásra az újonnan létesülő szervek szükségleteinek kielégíthetése céljából van szükség, amilyen például a most felállított Munkaerőgazdálkodási Hivatal. Az 1. § ( •) bekezdésének rendelkezését a tervberuházások folyamatosságához fűződő érdek indokolja. A 2. § a folyó bevételekből nem fedezhető kiadásoknak hitelműveletek útján való fedezésére tartalmaz felhatalmazást. A törvényjavaslat 3. §-a úgy rendelkezik, hogy a postatakarékpénztár költségvetése az 1949. évtől az állami kültségvetésbe külön alcímként illesztendő^ be. Ezt a rendelkezést a postatakarékpénztárnak az állami pénzgazdálkodásban játszott fontos szerepe indokolja. Ehhez a rendelkezéshez képest a postatakarékpénztár létesítéséről szóló 1885 : IX. te. 31. |-ának második bekezdésének az a rendelx í
