Országgyűlési irományok, 1947. IV. kötet • 220-264., II-V. sz.

1947-257 • Törvényjavaslat a népnek a büntető igazságszolgáltatásban való részvételéről és a fellebbviteli egyszerűsítéséről

â57. szám. m törvényszéki eljárásban kötelező. A Bp. 56. §-ának 1. pontjára azért nem utal a javaslat 30. §-ának (2) bekezdése, mert Ötévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetéssel büntetendő cselekmény a 9. § értelmében nem tartozik a járásbírósági büntetőtanács hatáskörébe. A 31. §-hoz. Azokat a szabályokat, amelyeket a 21. § (2)—(5) bekezdései az ügy befejezésének késleltetésére alkalmas bizonyítási indítványok kiküszöbölése céljából felállít, a 31. § (1) bekezdése a járásbírósági eljárásra is kiterjeszti. Ugyanez a § tartalmazza az ebből folyó eljárási jogszabálymódosításokat is. A Bp. 530. §-ának második bekezdése, értelmében a terheltet csak abban az esetben kell személyes megjelenés kötelezettségével a tárgyalásra megidézni, ha a vád szabadságvesztéssel büntetendő vétségre vagy kihágásra vonatkozik. Ezt a szabályt a 31. § (2) bekezdése természetesen bűntett esetére is kiterjeszti, mert a javaslat 9. §-a értelmében a jövőben a járásbírósági büntetőtanács bűntettek tárgyában is ítélkezik. A 32. §-hoz. A jelen § az -1930 : XXXIV. te. 107. §-ában foglalt egyszerűsítő rendelkezéseket abban az esetben rendeli a járásbírósági eljárásban is alkalmazni, ha az eljárás tárgya'közvádra üldözendő bűncselekmény. A 33. §-hoz. A büntetőparancs kibocsátásának feltételeit ezidőszerint az 1930 : XXXIV. te. 121. §-a állapija meg, mégpedig akként, hogy büntetőparancs kibocsátásának akkor van helye, ha a járásbíróság a feljelentés alapján pénzbüntetés alkalmazását találja megfelelőnek. Minthogy a járásbírósági büntető-, tanács a jövőben bűntettek tárgyában is eljár, ki kellett mondani, hogy büntetőparancs kibocsátására csak vétség vagy kihágás miatt kerülhet a sor. E rendel-kezes hiányában ugyanis a járásbíróság bűntettet is intézhetne el büntetőparanccsal, ha t. i. a Btk. 66., illetőleg 72. és 92. §-ainak együttes alkalmazásával pénzbüntetést látna kiszabandónak, ezt azonban a javaslat elkerülendőnek tartotta. A büntetőparancs kijbocsátása tárgyaláson kívül történik, erre tehát a büntetőtanács elnökét saját személyében kell feljogosítani. A 34. §-hoz. A Bp. 536., 537. és 538. §-ai különleges rendelkezéseket tartalmaznak a járásbírósági eljárásban a terhelt személyes szabadságát érintő intézkedések tekintetében. Ez a különleges szabályozás azon alapszik, hogy a járásbíróság csak csekélyebb súlyú bűncselekmények miatt jár el. Figyelemmel arra a már többször kiemelt körülményre, amely szerint a járásbíróság a jövőben bűntettek tárgyában is ítélkezik, az említett §-ok alá eső intézkedések tekintetében a törvényszéki eljárás szabályait kellett — a szükséges módosításokkal — irányadóul megszabni. A 35. §-hoz. Ugyanezek*az okok teszik szükségessé a védő elmaradásának, megbetegedésének vagy eltávozásának esetére a Bp. 302. §-ának negyedik és Ötödik bekezdésében megállapított szabályoknak a járásbírósági büntető tanács előtti alkalmazását. Ugyanez áll a Bp. 544. §-a második bekezdésének, hatályon kívül helyezésére, amely rendelkezés kizárja a terheltnek — megfigyelés végett — zárt intézetbe utalását és postai küldemények lefoglalását, egyéb okiratok átkutatását pedig korlátozza. Mindezek a szabályok a ^űntettek tekintetében is hatáskörrel felruházott járásbírósági büntetőtanács eljárására már nem lehetnek irányadók. A Bp. 542. §-ának utolsó bekezdése szerint a járásbírósági eljárásban a jegyzőkönyvet ítélethozatal előtt kell elkészíteni, vagyis a járásbírósági tárgyalás jegyzőkönyve a tárgyalás alatt készül el. Ez a szabály is csekély súlyú, egyszerű ügyeket tart szem előtt s így a jövőben nem látszik alkalmazhatónak. A 36. §-hoz. Az általános indokolásban már elmondottak értelmében a javaslat fellebbezési fokon is igénybe kívánja venni a nép kiküldötteinek közre-