Országgyűlési irományok, 1947. IV. kötet • 220-264., II-V. sz.

1947-257 • Törvényjavaslat a népnek a büntető igazságszolgáltatásban való részvételéről és a fellebbviteli egyszerűsítéséről

257. szám. 249 nak találja, az illető körülmény megállapítása mellett az alábbi §-ok szerint az ügy érdemében dönt. 66. §. (i) A fellebbezési bíróság az elsőfokonhozott ítéletet egészben, amenynyiben pedig a különválasztás lehetséges, részben megváltoztatja és a törvénynek megfelelő határozatot hoz, ha akár a fellebbezés alapján, akár hivatalból észleli, hogy az elsőfokon eljárt bíróság a törvényt nem alkalmazta vagy tévesen alkalmazta a tekintetben, hogy a) a vád tárgyává tett cselekmény bűncselekmény-e vagy sem, b) a vád tárgyává tett cselekményt a büntetőtörvénynek melyik rendelkezése szerint kell minősíteni, c) a beszámítást, a büntethetőséget vagy a bűnvádi eljárás megindítását kizáró ok áll-e fenn és ha igen, melyik, d) a vádlottal szemben milyen nemű és mértékű büntetés, illetőleg a büntetés kiszabása körében vagy azzal kapcsolatban milyen intézkedés alkalmazásának van helye. (2) Az (1) bekezdés szerint jár el a fellebbezési bíróság akkor is, ha a fellebbezés alapján azt észleli, hogy az első fokú bíróság a törvényt tévesen alkalmazta vagy nem alkalmazta a tekintetben, van-e helye és milyen összegű marasztalásnak a magánjogi' igény körében. 6?« §• (0 Ha a fellebbezési bíróság sem közvetlenül, sem kiküldött (megbízott) bíró útján'bizonyítást nem vett fel, az ügy érdemére vonatkozó határozatát — a (2) bekezdés esetét kivéve — azokra a tényekre köteles • alapítani, amelyeket az elsőfokon eljárt bíróság valóknak fogadott el. (2) Ha az elsőfokon eljárt bíróság a) olyan körülmény megállapításai mellőzte, amelytől a büntetőtörvény helyes alkalmazása függ vagy a tényállást egyébként hiányosan állapította meg vagy b) ténymegállapítása homályos, az iratok tartalmával ellentétben áll vagy helytelen ténybeli következtetéssel történt és az a) pont esetében a lényeges körülmény, illetőleg a hiánytalan tényállás, a b) pont esetében pedig a helyes tényállás az iratok alapján kétségt3lenül megállapítható, a fellebbezési bit-óság a ténymegállapítást kiegészíti, illetőleg helyesbíti és az elsőfokon hozott ítéletet a kiegészített, illetőleg helyesbített ténymegállapítás alapján bírálja felül. (3) Ha a ténymegállapítás kiegészítése (helyesbítése) a vádlott terhére befolyásolná a hozandó ítéletet, védőjét meg kell hallgatni és ha a vádlottat védő nem képviseli, védőt kell részére kirendelni. (4) Ha a (2) bekezdés a) pontja esetében a lényeges körülmény, illetőleg a hiánytalan tényállás, b) pontja esetében a helyes tényállás az iratok alapján nem állapítható meg kétségtelenül, a fellebbezési bíróság az elsőfokon hozott ítéletet hatályon kívül helyezi és az eljárd bíróságot az észlelt hiányok pótlására, valamint új határozat hozatalára utasítja. 68., §. Ha a fellebbezési bí róság az általa elrendelt bizonyítás eredményeképpen megállapított tényállás alapján vagy a tényállásnak általa történt kiegészítése, illetőleghelyesbítése alapján úgy találja, hogy az elsőfokon eljárt bíróság akár a 66. §-ban felsorolt kérdésekben, akár abban a kérdésben, vájjon a vádlott a vád tárgyává tett bűncselekményt elkövette-e vagy sem, helytelen vagy hiányos tényállás alapulvétele folytán hozott téves határozatot, a fellebbezési bíróság az elsőfokú ítéletet egészben, amennyiben pedig a különválasztás lehetséges, részben megváltoztatja és az általa megállapított tényállásnak megfelelő határozatot hoz. 69. §. A fellebbezési tárgyalás eredményéhez képest alaptalannak talált fellebbezést a fellebbezési bíróság elutasítja. 70. §. A fellebbezési bíróság a fellebbezés végérvényes elintézése tárgyában ítélettel, egyébként végzéssel határoz. Országgyűlési iromány. 1947—1951. IV. kötet.