Országgyűlési irományok, 1947. IV. kötet • 220-264., II-V. sz.

1947-257 • Törvényjavaslat a népnek a büntető igazságszolgáltatásban való részvételéről és a fellebbviteli egyszerűsítéséről

257. szám. 239 sorsolni ; az ülnök (pótülnök) a szüksághez képest bármelyik tanácsban eljárhat. A 2. § (2) bekezdése a törvényszéki büntetőtanács ülnökei (pótülnökei) tekintetében is irányadó. 4. §. (1) A kormány által rendelettel kijelölendő szervezetek első ízben a ren-= deletben megszabott határidő alatt, azután pedig minden év november hó 1. napjáig jegyzékbe foglalják a bíróság területén lakó azoknak a tagjaiknak a nevét, születési helyét és idejét, foglalkozását és pontos lakáscímét, akiket az ülnöki tisztség ellátására alkalmasnak tartanak. A jegyzék az összeállítás évét követő naptári évre szól. A jegyzékbe csak olyan személyt lehet felvenni, aki magyar állampolgár, a jegyzék összeállításának időpontjában már betöltötte az ítélőbírói tisztség elnyeréséhez szükséges kort és országgyűlési képviselői választójoga van, (2) A jegyzék összeállítására és a sorsolás módjára vonatkozó részletes szabályokat a kormány rendelettel állapítja meg. A rendelet akként is intézkedhetik, hogy egyes ügyek elbírálásában kizárólag a bíróság székhelyén, a bíróság területéhez tartozó nagyobb helységekben, illetőleg a bűncselekmény elkövetésének helyén lakó ülnökök működjenek közre. 5. §. (1) Az ülnök e minőségében közhivatalnok (1940 : XVIII. te. 3. §) és az ítélőbíróéval azonos büntetőjogi fefelősséggel tartozik. (2) Az ülnök bírói müködésének-megkezdése előtt a bíróság elnöke előtt esküt (fogadalmat) tesz arra, hogy ülnöki tisztét a törvény értelmében igazságosan, részrehajlás nélkül, lelkiismeretesen, a nép érdekeinek szem előtt tartásával teljesíti, az ülnöki működése során tudomására jutott titkot megőrzi, különösen pedig a tanácskozás és a szavazás lefolyását titokban tartja. 6. §. (1) Ha az ülnök a tárgyaláson vagy az ülésen szabályszerű meghívás ellenére egyáltalában nem vagy késedelmesen jelenik meg, onnan a tanács elnökének engedélyé nélkül eltávozik és ezzel a tárgyalás, illetőleg az ülés elhalasztására ad okot, kötelességét egyébként nem teljesíti vagy az eljárás rendjét zavarja — amennyiben cselekménye büntető rendelkezés alá nem esik — a bíróság elnöke őt ezer forintig terjedhető pénzbírsággal sújthatja és az okozott költség megtérítésére kötelezheti. Az ülnök a határozat ellen nyolc nap alatt fellebbezéssel élhet a fellebbviteli bíróság elnökéhez. Ha az ülnök mulasztását alapos okkal kimenti, a határozatot a bíróság elnöke saját hatáskörében is hatályon kívül helyezheti. (2) Ha az ülnök akár az (1) bekezdés alá eső módon, akár egyébként olyan magatartást tanúsít, amely ítélőbíróval szemben fegyelmi vétség megállapítására lenne alkalmas, a bíróság elnöke őt tisztségétől felfügesztheti és visszahívása végett az ülnököt kiküldő szervezethez fordulhat. (3) A kiküldő szervezet az ülnököt a (2) bekezdés esetén kívül is visszahívhatja. 7. §. (1) Az ülnök arra az időre, amely alatt tisztségének ellátása következte* ben rendes foglalkozását nem foly* tat hat ja, az államkincstár terhére díjazásban részesül. A díjazás mértékét, folyósításának módját és azt, hogy az ülnök működésének ideje alatt munkáltatójától mennyiben igényelhet illetményt, a kormány rendelettel szabályozza. (2) Az ülnököt azért, mert ülnöki tisztségével járó kötelességét teljesíti, hátránnyal sújtani vagy munkaviszonyát megszüntetni tilos. . 8. §. Arra nézve, hogy az ülnök mily ügyekben van a közreműködésből kizárva és hogy közreműködése mily ügyekben mellőzendő, úgyszintén az ebben a tárgyban követendő eljárás tekintetében a bűnvádi perrendtartásnak a bírák kizárására, illetőleg mellőzésére vonatkozó rendelkezései irányadók. Kizárás alá esik az az ülnök is, akire nézve utóbb derül ki vagy áll elő olyan ok, amely miatt a 4. § szerint a jegyzékbe nem lett volna felvehető.