Országgyűlési irományok, 1947. IV. kötet • 220-264., II-V. sz.

1947-247 • Törvényjavaslat a községi vállalatról

247. szám. m Melléklet a 24= 7, számú irományhoz. Indokolás „a községi vállalatról" szóló törvényjavaslathoz. I. A nemzeti vállalatról szóló 1948 : XXXVII. te. megalkotásával törvényhozásunk megtette a döntő lépést a közületi gazdálkodás körében a kapitalista vállalati formák lebontására s a közületi gazdálkodás sajátos vállalati formáinak kialakítására. A törvény hatálybelépése óta eltelt közel egy'esztendő tapasztalatai igazolták, hogy ez a vállalati forma az állami gazdálkodás igényeinek megfelel s legfeljebb apró részletkérdésekben szorul módosításra. Elérkezettnek látszik az idő arra, hogy e tapasztalatok birtokában megtegyük a következő lépést s kialakítsuk a területi önkormányzatok (vármegyék, törvényhatósági jogú és megyei városok, községek) tulajdonában álló vállalatok sajátos vállalati formáját. Az Önkormányzatok gazdálkodása — lényegét és belső igényeit tekintve — a vállalati forma irányában ugyanolyan követelményeket támaszt, mint az állami gazdálkodás. ^Ezért nyilvánvaló, hogy az önkormányzati vállalatok s'ajátos fori máját — a községi vállalatot — ugyanazokra az alapelvekre kell felépíteni, mint az állami vállalatok sajátos formáját, a nemzeti vállalatot. A nemzeti vállalat — a vállalati formák korábbi fejlődéséhez viszonyítva — két döntően új alapelvre épült. Ezek a korlátlan felelősség elve és az egyéni vezetés s az ebből okszerűen következő egyéni felelősség elve. A korlátlan felelősség elve abban áll, hogy a vállalat tulajdonosa a vállalat kötelezettségeiért korlátlanul felelős. Ez az elv teljes szembefordulást jelent a kapitalista gazdálkodás vállalati formáiban csaknem egyedül uralkodó korlátolt felelősség elvével. A korlátolt felelősség elve a kapitalista vállalati formákban azért alakult ki, mert a gazdálkodás iránya a piac felé mutat, a piacon pedig szükségkép verseny alakul ki. A versenyben bennrejlő kockázat korlátozása a kapitalista versenyző elemi érdeke s ez az érdek tükröződik a korlátolt felelősség elvében. A közületi gazdálkodás természete és igényei alapvetően mások. A közületi gazdálkodáson belül a kapitalista verseny nem jelentkezik s ezzel e verseny jogi lecsapódása, a korlátolt felelősség elve is talaját veszti. Az egyéni vezetés elve ugyancsak éles szembefordulás a kapitalista vállalati formák hagyományaival. E hagyományok jellegzetes kifejezője a részvénytársaság igazgatósága. Az igazgatóságban — ahol egyébként rendszerint nem azok