Országgyűlési irományok, 1947. IV. kötet • 220-264., II-V. sz.

1947-238 • Törvényjavaslat a hitbizományok megszüntetéséről

238. szám. 133 238. szám. Törvényjavaslat a hitbizományok megszüntetéséről. (Előzetes tárgyalás és jelentéstétel céljából kiadatott az országgyűlés igazságügyi bizottságának.) • 1. §. A családi hitbizomány és a hitbizományi kisbirtok intézménye a jelen törvény hatálybalépésével megszűnik. 2. §. A fennálló családi hitbizományokhoz tartozó vagyon a hitbizományi kötöttség alól felszabadul és — a 3. §-ban foglalt kivételekkel — az 1948. évi július hó 27. napján fennállott leltári állapot szerint állami tulajdonba vétetik. 3. §. (i) A hitbizományi kötöttség alól felszabaduló vagyonból az eddigi hitbizományi birtokos tulajdonába kerülnek a következő vagyontárgyak: a) a mezőgazdasági ingatlanok és azok felszerelésé, valamint a mezőgazdasági ingatlanokon lévő gazdasági épületek és lakóházak, amennyiben azok a földreform során igénybe nem vétettek; b) a bútorok és egyéb házi felszerelési tárgyak, amennyiben azok nem műtárgyak, c) az 1946 : II. törvénycikk alapján visszajuttatott vagyontárgyak. (2) Az (1) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezés nem érinti a földreformra vonatkozó jogszabályok végrehajtását. 4. §. Az a hitbizományi birtokos, aki a 2. § értelmében állami tulajdonba vett házban az 1948. évi július hó 27. napján lakással bírt, az illető lakás tekintetében a jelen törvény erejénél fogva haszonélvezeti jogot nyer. Ez a haszonélvezeti jog az eddigi hitbizományi birtokos halála után özvegyi jogra jogosult házastársára száll át és azt az özvegyi jog megszűnéséig illeti meg. Özvegyi jogra jogosult házastárs hiányában, úgyszintén az özvegyi jog megszűnése esetén a haszonélvezeti jog az eddigi hitbizományi birtokos gyermekeit illeti kiskorúságuk tartama alatt, 5. §. (1) A 2. § alapján állami tulajdonba vett vagyontárgyakkal kapcsolatban a jelen törvény hatálybalépését megelőzően létrejött magánjogi kötelezettségekért az állam annyiban felelős, amennyiben a kötelezettség a vagyontárgy kezeléséből, fenntartásából vagy helyreállításából kifolyólag keletkezett, ideértve a szolgálati viszonyból és a nyugdíjigényből eredő követeléseket, valamint a baleseti kártérítési igényeket is. E felelősség azonban — a szolgálati viszonyból és a nyugdíjigényből eredő követelés ükét,