Országgyűlési irományok, 1947. III. kötet • 159-219. sz.

1947-168 • Törvényjavaslat az 1948:XXII. törvénycikk hatályának kiterjesztéséről és a közjegyzők, valamint a bírósági végrehajtók elmozdítására vonatkozó átmeneti rendelkezésekről

168. szám. 43 cikk az ítéíőbírákkal szemben alkalmazott. Ebbe a csoportba tartoznak az igazságügyminisztérium fogalmazó személyzetének bírói képesítésű tagjai, a kúriai elnöki tanácsos, az ítélőtáblai elnöki titkár, úgyszintén a kincstári jogügyi igazgató (aligazgató), a kincstári főügyész (főügyészi helyettes) és a kincstári ügyész. Az ezen a körön kívül álló és állami rendszerű fizetési osztályokba sorozott igazságügyi alkalmazottak tekintetében pedig a 2. § azt a szabályt állítja fel, hogy az igazsá,gügyminiszter végelbánás alá vonásukat rendelheti el, az erre vonatkozó határozat hatálya azonban a VIII. fizetési osztály szerint járó illetménynél magasabb illetményt nem élvező alkalmazottal szemben a határozat közlésétől számított hat hónap elteltével, ilyen illetménynél magasabb illetményt élvező alkalmazottal szemben viszont a közléstől számított három hónap elteltével áll be. A kíméleti határidőre vonatkozó rendelkezést a szociális szempontok indokolják, tekintve, hogy itt a bírói státusban biztosított illetménynél jelentősen alacsonyabb illetményt élvező alkalmazottakról van szó. Ugyancsak három hónap elteltével áll be a törvényjavaslat rendelkezése szerint a közjegyző, illetőleg a bírósági végrehajtó elmozdításáról szóló határozat hatálya is, amely rendelkezés azzal áll összefüggésben, hogy* a közjegyző és a bírósági végrehajtó az államkincstár terhére nyugellátást nem élvezhet. A végelbánás alá vonás, illetőleg az elmozdítás elrendelését megelőzően a törvényjavaslat — hasonlóan az 1948 : XXII. törvénycikk rendelkezéseihez — biztosítja az érintett alkalmazottaknak és felügyeleti hatóságaiknak — közjegyző esetében a közjegyzői kamarának is — a meghallgatását és ugyancsak az 1948 : XXII. törvénycikkel összhangban a végelbánás alá vonás, illetőleg az elmozdítás elrendelésének határidejéül az 1949. évi december hó 31. napjáig terjedő időt állapítja meg. Ugyancsak a demokratikus átszervezést célozza a törvényjavaslat 3. §-a, amely a Kúrián az 1927 : XX. te. 2. §-a alapján működő szabadalmi ülnökök megbízatását a folyó év végével megszünteti és ezzel új szabadalmi ülnökök kinevezésének lehetőségét nyitja meg. A törvényjavaslat 4. §-a végül a szokásos hatálybaléptető és végrehajtási záradékot foglalja magában. Budapest, 1948. évi november hó 16. napján. dr. Hies István s. h, igazságügymmiszter. 6*