Országgyűlési irományok, 1947. III. kötet • 159-219. sz.

1947-217 • Törvényjavaslat a közigazgatási bíróság megszüntetéséről

217. szám. 379 Melléklet a 217. számú irományhoz. Indokolás „a közigazgatási bíróság megszüntetéséről" szóló törvényjavaslathoz. A múlt század — mintegy az azt megelőző korszak visszahatásaként — a politikai fejlődés betetőzését az ú. n. jogállam kiépítésében látta. Ennek fogalmához pétiig hozzátartozott a közjogi bíráskodásnak az a rendszere, amelyben a közhatalom és a jogkeresők között felmerülő közjogi jellegű jogviták eldöntése egy, a végrehajtó hatalmon kívül álló bírói szerv hatáskörébe tartozik. Ennek a gondolatnak a jegyében alkotta meg a magyar törvényhozás is a közigazgatási bíráskodásnak az 1896 : XXVI. törvénycikkben megvalósított rendszerét. Ezzel szemben a népi demokrácia az állampolgári jogok biztosítékát abban látja, hogy az államhatalmat maga a nép gyakorolja, hogy tehát maga a végrehajtó hatalom is olyan hatóságok kezében van, amelyek minden tekintetben a nép érdekeit tartják szem előtt. Ilyen felfogás mellett külön közigazgatási bíráskodásra nincs többé szükség. Áll ez annál is inkább, mert a magyar közigazgatási bíráskodást a maga jogszabályhoz kötöttségében a jogalkalmazás terén bizonyos merevség jellemezte, ami sok esetben nem felelt meg a nálunk végbement és ma is folyamatban levő rohamos fejlődésnek, sőt a népi demokráciának bizonyos államcélok megvalósítására irányuló törekvését nem egy esetben keresztezte is. Ehhez képest szükségessé vált a közigazgatási bíróság megszüntetése és az eddig a közigazgatási bírósági hatáskörbe tartozó ügyek elbírálásának gyökeres* új szabályozása. Ami az utóbbit illeti, a törvényjavaslat — bár megszünteti a közigazgatási bíráskodás eddigi rendszerét — a mindeddig közigazgatási bírói útra tartozott jogviták jelentős csoportjának végérvényes elintézését nem utalja a kormányhatóságok hatáskörébe, hanem ezek eldöntése céljából olyan szervet létesít, amelyhez a jogkeresők teljes megnyugvással fordulhatnak és amely egyben megfelel a népkormányzat alapelveinek is. Az imént előadott célt szolgálja a csatolt törvényjavaslat, amelynek 1. §-a értelmében a közigazgatási bíróság a törvény hatálybalépésének napján megszűnik. A 2—9. §-ok a közigazgatási bíróság hatáskörébe tartozó ügyek különböző jogi természetét figyelembevéve, azokat részben döntőbizottsági eljárásra, részben polgári perútra, részben pedig rendes közigazgatási útra utalják. A közigazgatási bíróság hatáskörét az 1896 : XXVI. törvénycikk és az azt követően hatálybalépett jogszabályok állapították meg, mégpedig akként, hogy a közigazgatási határozatok ellen nem általánosságban, hanem az ügyeknek csak egyes — kimerítő (taxatív) felsorolással megjelölt — csoportjaira nézve állapítottak meg panaszjogot. 48*