Országgyűlési irományok, 1947. III. kötet • 159-219. sz.

1947-214 • Törvényjavaslat a szovjet-orosz katonai emlékművek és hősi temetők céljára szolgáló ingatlanoknak községi (városi) tulajdonba vételéről

366 âl4. szám. Melléklet a 21é. számú irományhoz. Indokolás „a szovjet-orosz katonai emlékművek és hősi temetők céljára szolgáló ingatlanoknak községi (városi) tulajdonba vételéről" szóló törvényjavaslathoz. A szovjet-orosz katonai emlékművek és hősi temetők kegyeleti gondozása tárgyában alkotott 1947 : XIX. te. 1. §-a a községek és városok kötelességévé tette, hogy az említett emlékművek és temetők elhelyezésére szolgáló ingatlanokat tulajdonul megszerezzék. A törvény a megvalósítani kívánt cél érdekében kisajátítást is engedett és ennek elrendelése tárgyában való döntést a belügyminiszter jogkörébe utalta. E törvény életbelépése óta eltelt idő alatt bebizonyosodott, hogy az abban foglalt szabályok nem biztosítják kellőképpen a szóbanlevő ingatlanok sürgős köztulajdonba vételét. A magántulajdonban levő ingatlanok jogügyleti megszerzésével járó alkudozások, a kisajátítási eljárás hosszadalmassága és az esetleges telekkönyvi akadályok mind olyan nehézségekként jelentkeztek, amelyek folytán az ingatlanok községi (városi) tulajdonba vétele nagyrészt máig sem történhetett meg. A Gazdasági Főtanács — átlátva ennek a helyzetnek nem kívánatos voltát — 1138/1948. és ezt kiegészítő 2405/1948. G. F. számú határozataival felkért olyan tartalmú törvényjavaslat készítésére és a minisztertanács elé terjesztésére, 1. mely az említett ingatlanok tulajdonát a jogszabály erejénél fogva ruházza át a községre (városra), 2. a kártalanítást külön törvényi rendezésre utalja, 3. kivételes méltánylást érdemlő esetekben módot ad a kártalanítás összegének az 1881 : XLI. törvénycikk alapján való megállapítására és a Gazdasági Főtanács határozata alapján való kifizetésére. A törvényjavaslat rendelkezéseinek indokait a fent előadottak tartalmazzák. Budapest, 1948. évi december hó 9. napján. Dr. Mies István s. Je., igazságügyminiszter.