Országgyűlési irományok, 1947. III. kötet • 159-219. sz.

1947-205 • Törvényjavaslat a magyar állampolgárságról

234 205. szám. 205. szám. Törvényjavaslat a magyar állampolgárságról. (Előzetes tárgyalás és jelentéstétel céljából kiadatott az országgyűlés alkotmányjogi és közjogi t valamint közigazgatási bizottságának.) I. FEJEZET. k magyar állampolgárság megszerzése. 1. §. A magyar állampolgárság meg­szerzésének jogcímei : 1. a leszármazás, 2. a házasságkötés és 3. a honosítás. 2. §. (i) Leszármazás által megszerzi a magyar állampolgárságot : a) a magyar állampolgár férfinak házasságból született gyermeke, ide­értve azt a gyermeket is, aki az irány­adó jogszabályok szerint utólagos házasságkötés következtében minősül házasságból született gyermeknek ; b) a magyar állampolgár férfinak házasságon kívül született az a gyer­meke, akit teljes hatályú elismerő nyilatkozattal (1946 : XXIX. te. 10. §) a magáénak ismert el vagy akinek jogerős bírói ítélettel atyjává nyilvá­níttatott (1946 : XXIX. te. 17. §) ; c) a magyar állampolgár nőnek házasságon kívül született az a gyer­meke, aki nem tartozik a b) pont alá. (2) Ha a jelen törvény hatályba­lépése után történt utólagos házas­ságkötésnek, illetőleg teljes hatályú atyai elismerésnek vagy az atyaságot megállapító bírói ítélet jogerőre emel­kedésének időpontjában a nem magyar állampolgár gyermek már nagykorú, az (1) bekezdés hatálya reá csak abban az esetben terjed ki, ha a házasság­kötéstől avagy az elismerés megtör­téntétől, illetőleg az ítélet jogerőre emelkedésétől számított egy év alatt a belügyminiszterhez intézett nyilat­kozatával bejelenti, hogy atyjának magyar állampolgárságát követi. Kül­földön tartózkodó személy a nyilatko­zatot a tartózkodóhelye szerint illeté­kes magyar külképviseleti hatóságnál is megteheti. 3. §. (1) Házasságkötés által meg­szerzi a magyar állampolgárságot az a nem magyar állampolgár nő, aki ma­gyar állampolgárral köt házasságot. (2) Az (1) bekezdés rendelkezése sze­rint megszerzett magyar állampolgár­ságát a nő megtartja akkor is, ha özvegységre jut vagy a bíróság a házasságot felbontja, illetőleg a házas­társakat ágytól és asztaltól elvál ászt ja. 4; §. A belügyminiszter kérelemre honosíthatja azt a nem magyar állam­polgárt, akinek a) állandó lakhelye a honosítási kérelmének előterjesztését közvetlenül megelőző három év alatt megszakítás nélkül Magyarországon volt és b) honosítása az állam érdekei szem­pontjából hátrányosnak nem mutat­kozik. 5. §. A belügyminiszter a 4. § dj pontjában megszabott kellék hiányá­ban is honosíthatja azt a nem magyar állampolgárt, aki Magyarországon lakik vagy itt kíván letelepedni, ha felmenője

Next

/
Thumbnails
Contents