Országgyűlési irományok, 1947. III. kötet • 159-219. sz.

1947-180 • Törvényjavaslat eges vármegyei és községi állásoknak állami állásokká átszervezéséről

180. szám. 135 akkor tarthatjuk be, ha az állások betöltése a helyi érdekeken felülálló szerv által történik. Ha ehhez hozzávesszük azt a tapasztalaton nyugvó igazságot, hogy az állások betöltésénél a legjobban rátermett személy kiválasztása annál könnyebb, minél nagyobb területre terjed ki a betöltésre jogosult szervnek a hatás­köre, el kell ismernünk, hogy a közigazgatás eredményessége érdekében a kormány­hatóság részére kell az említett állások betöltésének jogát biztosítani. Ennek az elvnek érvényesülése az Önkormányzatra nem lehet sérelmes, mert az önkormány­zat tartalmát az állások betöltésének módja nem érinti. Az állami státusba átvenni szándékolt tisztviselők érdeke is a kinevezés mel­lett szól. A kinevezés ugyanis lehetőséget ad arra, hogy az alkalmazottak a helyhez ­kötöttségtől felszabadulva a rátermettségüknek, szorgalmuknak és egyéni körül­ményeiknek megfelelő helyen működjenek. Nem történhetik meg tehát az, hogy kiváló szakképzettségű alkalmazott egész szolgálati ideje alatt olyan helyen kény­szerüljön maradni, ahol a maga szaktudását nem fokozhatja. De az sem fordulhat elő, hogy olyan alkalmazott, aki egy meghatározott helyen nem bizonyult meg­felelőnek, de más helyen más viszonyok között szolgálatra még alkalmas, ez utóbbi helyre ne legyen áthelyezhető. Nyílván ez az oka annak, hogy maguk az érdekeltek ismételten kérték állá­suknak állami állásokká való átszervezését. 4. Államháztartási szempontból a tervezett rendelkezésnek nincs akadálya. A vármegyék és községek nagyrésze soha sem rendelkezett a személyi kiadások fedezéséhez szükséges anyagi erővel, hanem mindenkor az állam támogatására szorult. Ez a körülmény odavezetett, hogy a vármegyei és községi alkalmazottak illetményeit az állam vállalta magára. Tehát a javaslatban foglalt megoldás állam­háztartási szempontból semmiféle változást nem okoz. II, RÉSZLETES INDOKOLÁS. Az 1. § két rendelkezést tartalmaz : 1. egyes vármegyei és községi tiszt­viselői állásokat állami állásokká szervez át és 2. kijelöli azt a hatóságot, amely ezeket az állásokat betöltő alkalmazottaknak kinevezésére jogosult. Az átszer­vezés szükségességét és időszerűségét az általános indokolás tartalmazza. A kine­vezésre a belügyminiszter feljogosítása azért történik, mert a személyek kiválasz­tásában jelentkező előnyök legjobban akkor érvényesülnek, ha a kinevezési jogot országos főhatóság látja el. A kinevezést a legalkalmasabb munkaerő kiválasztása érdekében rendszerint pályázat előzi meg. A törvény végrehajtása kapcsán fogom szabályozni, hogy mely esetekben lehet pályázathirdetéstől eltekinteni. E vonat­kozásban pl. arra gondolok, hogy ha valamely állás tennivalóit helyettes látja el és ez a helyettesítés tartama alatt kiváló képességről tesz tanúbizonyságot, a bel­ügyminiszternek lehetőséget kell adni arra, hogy az állást pályázat nélkül ezzel a személlyel tölthesse be. Hasonlóképpen mellőzhetőneli látszik az országos pályá­zat hirdetése akkor, ha valamely állás sürgős betöltését a közigazgatás menetének biztosítása teszi szükségessé. Nem rendelkezik a javaslat arról, hogy az állások betöltése előtt a 9510/1948. Korm. számú rendelet 1. §-ában szervezett Kinevezési és Alkalmazási Bizottságot meg kell hallgatni. Ilyen rendelkezés felvételére azért nincs szükspg, mert a most hivatkozott rendelet 2. §-a e tekintetben világosan rendelkezik. A 2. § a törvény hatálybalépésekor tényleg működő alkalmazottakra tartal­maz rendelkezést. Az 1030/1945. M. E. sz. rendelet 24. §-a akként rendelkezik, hogy az önkormányzati tisztviselők választása és kinevezése ideiglenes jellegű, azonban az egyes tisztviselőket csak fegyelmi vagy igazoló eljárás alapján lehet

Next

/
Thumbnails
Contents