Országgyűlési irományok, 1947. III. kötet • 159-219. sz.

1947-178 • Törvényjavaslat a Magyar Köztársaság és a Román Népköztársaság között a bűntettesek kiadatása és a bűnügyi jogsegély tárgyában Budapesten, az 1948. évi augusztus hó 28. napján kelt egyezmény becikkelyezéséről

114 17&. szám. Melléklet a 17 S. számú irományhoz. Indokolás „A Magyar. Köztársaság és a Román Népköztársaság között a bűntettesek kiadatása és a bűnügyi jogsegély tárgyában Budapesten, az 1948. évi augusztus hó 28. napján kelt egyezmény becikkelyezéséről" benyújtott törvényjavaslathoz. A bűntettesek kiadatása és a bűnügyi jogsegély körébe tartozó kérdéseket Magyarország és Románia között az 1944. év előtt az 192.4. évi április hó 16. napján Bukarestben kötött és az 1925 : V. törvénycikkbe iktatott egyezmény szabályozta. A háború ténye ennek az egyezménynek a hatályát megszüntette. A békeszerződés hatályba lépése után a két állam — a közöttük kialakult baráti viszonynak megfelelően — a szóbanlevő kérdéseket a korábbi egyezmény szűk keretein túlmenően kívánta rendezni, különös tekintettel a politikai és á háborús bűntettesekre és ezért a bűntettesek kiadatása és a bűnügyi jogsegély körébe tartozó kérdések szabályozását az 1947. évi november hó 25. napján a két kormány között Bukarestben létrejött jegyzőkönyvi megállapodásban a megoldandó kérdések közé sorolta. Az Egyezmény megkötésére irányuló tárgyalások az 1948. év augusztus havában Budapesten folytak le. Az Egyezmény négy fejezetből áll. Az I. fejezet (1—14. cikk) a bűntettesek kiadatásáról és átszállításáról, a II. fejezet (15—20. cikk) az egyéb bűnügyi jogsegélyről, a III. fejezet (21. cikk) a hitelesítésekről, fordításokról és költségekről szól, a IV. fejezet (22—23. cikk) pedig a szokásos záró rendelkezéseket foglalja magában. Az Egyezmény egyes rendelkezéseinek részletes indokolása a következő. : Az 1. cikk a kiadatási kötelezettség általános előfeltételeit szabályozza. A 2. cikk (i) bekezdése a kiadatási bűncselekményeket — az újabb nemzetközi gyakorlatnak megfelelően — nem egyenkint sorolja fel, hanem általánosságban határozza meg olyképpen, hogy kiadatásnak olyan bűncselekmény miatt van helye, amely mindkét állam törvényei szerint bűncselekmény és legalább egyévi szabadságvesztésbüntetést vonhat maga után. Nevezetes eltérés korábbi kiadatási egyezményeinkkel szemben, hogy az Egyezmény a politikai bűncselekményeket nem veszi ki a kiadatási bűncselekmények közül. Sőt a (2) bekezdés szerint a Szerződő Felek egyikének demokratikus állami vagy gazdasági rendje, illetőleg államformája ellen irányuló és ezekkel összefüggő bűncselekmények, végül à katonai szolgálati kötelezettség alóli kivonásra irányuló szökés és a tiltott határátlépés bűncselekménye miatt kiadatásnak akkor is helye van, ha az a megkere-