Országgyűlési irományok, 1947. III. kötet • 159-219. sz.

1947-177 • Törvényjavaslat a büntetőtörvények egyes fogyatékosságainak megszüntetéséről és pótlásáról

98 177. szám. A 47. §-hoz. Fennálló büntetőjogunk értelmében a gondatlan titoksértés nem bűncselekmény. Figyelemmel az ilyen cselekményeknek a közérdeket sértő voltára, a 47. § mind a hivatali, mind az üzleti, illetőleg üzemi (gyártási) titoknak gondatlanságból történt megsértését vétséggé nyilvánítja és három évig terjedhető fogházbüntetéssel sújtja. XII. FEJEZET. A tiltott útlevélhasználatra és tiltott határátlépésekre vonatkozó rendelkezések. A 48. §-hoz. A tiltott határátlépésre vonatkozó jogszabályok (1940 : XVIII. te. 10. §) nem biztosítanak kellő büntetőjogi lehetőségeket a szóbanforgó bűncselekmények leküzdésére. A bűncselekmény törvényes minősítése és büntetési tétele túlenyhe, kísérlete nem büntetendő, amely utóbbi körülmény a bűnvádi üldözést úgyszólván lehetetlenné teszi, mert ha a cselekmény befejezést nyer vagyis elkövetője a határt átlépi, bűnvádi felelősségre többé nem vonható, a határ átlépése előtt pedig kísérlettel állunk szemben, amely — vétségről lévén szó — különleges rendelkezés hiányában nem büntethető. Nem gondoskodik az 1940 : XVIII. törvénycikk az ú. n. embercsempészés megfelelő megtorlásáról és tisztázatlan a viszony a tiltott útlevélhasználat és a hamis közokirat felhasználására vonatkozó büntetőjogi szabály (Btk. 405. §) között is. Mindezeknek a hiányosságoknak az orvoslása céljából a javaslat 48. §-a a tiltott határátlépés és tiltott útlevélhasználat vétségének büntetését öt évi fogházra emeli fel és a vétség kísérletét is büntetni rendeli. Aki másnak tiltott határátlépésre vagy tiltott útlevélhasználatra szándékosan segítséget nyújt, fennálló szabályaink értelmében bűnsegédként felel vagyis enyhébben büntetendő (Btk. 72. §), mint a tettes. Ez az eredmény nem kielégítő azokban az esetekben, amikor a segítség nyújtása anyagi előny fejében vagy szokásszer űen történik. Az elkövetésnek ezt a módját tehát a § (3) bekezdése sui geneiis bűncselekménnyé nyilvánítja és öt évi börtönnel sújtja. Ha pedig a szóbanforgó CÍelekmeny csoportos határátlépés előmozdítására irányult, a főbüntetés öt évig terjedhető fegyház. E szigorúbb minősítés alkalmazásának tehát kettős feltétele van: egyfelől anyagi előnyre törekvés vagy szokásszerű elkövetés, másfelől az, hogy a cselekmény csoportos határátlépés előmozdítására irányuljon. A 48. § (5) bekezdése megfelel a fennálló jogi helyzetnek. A § (e) bekezdése végül eloszlatja azokat a nehézségeket, amelyek a hamis útlevél használatával kapcsolatos cselekményeknek a Btk. 405. §-ához való viszonya körül felmerülnek és az idevágó bűncselekményeket határozott rendelkezéssel hamis, illetőleg hamisított okirat használatának minősíti. XIII. FEJEZET. Kuruzslás. Az orvosi rendtartásról szóló törvényes rendelkezések hatálytalanítása tárgyában kibocsátott 2.550/1945. M. E. számú rendelet (Magyar Közlöny 42. szám) 1. §-a hatályon kívül helyezte az orvosi rendtartásról szóló 1936 : I. törvénycikket és az azt módosító és kiegészítő jogszabályokat. Ezzel az 1936 : I. te. 51 —53.