Országgyűlési irományok, 1947. III. kötet • 159-219. sz.

1947-177 • Törvényjavaslat a büntetőtörvények egyes fogyatékosságainak megszüntetéséről és pótlásáról

177. szám. 93 szempontjából egyaránt, vagyis a gyakorlatilag jelentős, összes vagyon elleni bűncselekményeket a visszaesés szempontjából a kölcsönösség viszonyába hozza egymással, a rablásnál felmerülő különleges védelemre szoruló érdekekre figyelemmel mégis azzal az eltéréssel, hogy a Btk. 349. §-ának 1. pontjával egyezően rablás esetében a rablás vagy zsarolás miatt történt egyszeri megelőző büntetés is elegendő a súlyosabb minősítés megállapításához. A Btk. 383. §-ának második bekezdése értelmében a Btk. 381. §-ának 3. pontja alá eső, tehát visszaesésben elkövetett csalás öt évig terjedhető fegyházzal büntetendő, holott a csalással azonos súlyú többi vagyon állami bűncselekmény büntetése hasonló esetben csak öt évig terjedhető börtön. A visszaeső csalónak ez a súlyosabb büntetése alig indokolható és sokszor a büntetés célján túlmenő hátrányok alkalmazását'teszi kötelezővé. Amíg a Btk. 381. §-ának 3. pontja értelmében a csalást csupán az utolsó cselekményt megelőző két csalás miatt kiállott büntetés minősítette bűntetté, a helyzet nem volt annyira méltánytalan,- mint lenne az új szabályozás következtében, amely minősítő erővel ruházza fel a csalás szempontjából a többi vagyoni bűncselekményt is. Ha a Btk. 383. §-ának második bekezdése érintetlenül maradna, még rendkívüli enyhítő körülmények fennforgása esetében sem lenne hat hónapi börtönnél enyhébb büntetéssel sújtható a két ízben büntetett az a személy, aki pl. vendéglőben fogyaszt valamit anélkül, hogy annak kifizetésére képes lenne. Az előadott okokra tekintettel a 35. § (e) bekezdése a visszaesésben elkövetett csalásnak öt évig terjedhető jelenlegi fegyházbüntetését öt évig terjedhető börtönre enyhíti. A 36. §-hoz. A Btk. 335. §-a értelmében annak meghatározása végett, vájjon bűntett vagy vétség-e a lopás : mindazoknak a dolgoknak az értékét össze kell számítani, amelyeket az elkövető tettesi vagy részesi minőségben ellopott vagy ellopni megkísérelt. Nyilvánvaló ugyanis, hogy az a tolvaj, aki tíz különböző személytől lop el egyenkint 600 forintot meg nem haladó értékű ingókat, amelyeknek együttes értéke azonban ezt az összeget meghaladja és aki a Btk. 335. §-ában foglalt rendelkezés hiányában csak két évig terjedhető fogházzal lenne büntethető, legalább úgy megérdemli az öt évig terjedhető börtönbüntetést, mint az a tolvaj, aki egy sértettől lop el 600 forintot meghaladó értéket. A büntetőtörvénykönyv 335. §-ában foglalt szabályt a jelen § csalás esetére is kiterjeszti, mert ebben a vonatkozásban is gyakran fordul elő, hogy ugyanaz a tettes több sértettet károsít meg csalás útján, egyenkint 300 forintot meg nem haladó érték erejéig. Itt is indokolt tehát a Btk. 335. §-ában foglalt értékösszeszámítási szabály alkalmazása, mert ez lehetővé teszi a többrendbeli csalás vétségének egyrendbeli csalás bűntettévé való összefoglalását és így az elkövetőnek megfelelő büntetéssel való sujtását. A 37. §-hoz. A kihágási büntetőtörvénykönyv 120. §-ában meghatározott tulajdon elleni kihágás az orgazdaság szubszidiárius bűncselekménye. Míg orgazdaság címén az vonható felelősségre, aki tudta, hogy az általa vagyoni haszon végett megszerzett dolog bizonyos bűncselekmények valamelyiké útján jutott birtokosa vagy bírlalója kezéhez, addig a Kbtk. 129. §-a alá eső kihágást az követi el, akinek nem volt ugyan határozott tudomása a dolog eredetéről, de azt a körülményeknél fogva gyaníthatta. Ez a § jó szolgálatot tesz a gyakorlatban olyankor, amikor a határozott tudomás nem bizonyítható az elkövetőre.