Országgyűlési irományok, 1947. II. kötet • 95-158. sz.
1947-97 • Az országgyűlés összeférhetetlenségi bizottságának jelentése Kolbert János országgyűlési képviselő ellen az 1946:XXVI. tc. 11. §-a alapján áttett összeférhetetlenségi ügy tárgyában
00 97. szám. felfüggesztésére ítélte. Ezt az ítéletet a budapesti büntető törvényszéken 1945. évi augusztus hó 31. napján hirdették ki, mikoris a bíróság megállapította, hogy a vádlott nem volt megidézhető, mert a kézbesítő jelentése szerint a megadott címről megszökött. A bíróság a Kúria B. III. 5431/1943—42. számú ítéletét a Bp. 492. §-ának (2) bekezdése alapján jogerősnek és végrehajthatónak nyilvánította. Megállapította a bizottság Kolbert Jánosnak a budapesti kir. büntetőtörvényszékhez egy más ügyben a B. VIII. 2504/1941. számhoz beadott 1943 november hó 30-án kelt sajátkezűleg írott fellebbezéséből, hogy nevezett a Magyar Élet Pártjának szervező-titkára volt és mint kéziratából kitűnik, e munkájával nem a jövedelem fokozása volt a célja, hanem, ráfizetéssel is, de minél nagyobb tevékenységet kívánt kifejteni, hogy felülről a.legjobb elismerést és érdemeket szerezze magának. Ezzel a ténnyel a bizottság bizonyítva látta azt, hogy Kolbert János a Magyar Élet Pártjának lelkes és meggyőződéses alkalmazottja volt, ami kizárja azt az állítását, hogy ő 1941 után antifasiszta magatartást tanúsított. A fenti tényállás alapján az összeférhetetlenségi bizottság az 1946 : XXVI. te. 9. §-ának (1) és (2) bekezdésében foglalt rendelkezésekre tekintettel három okból látja Kolbert János országgyűlési képviselővel szemben az összeférhetetlenség fennforgását. 1. Az 1946 : XXVI. te. 9. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezésekre tekintettel azért, mert bűntett miatt jogerősen elítélték. 2. A fenti törvénycikk 9. §-ának (2) bekezdése alapján fennforog az összeférhetetlenség azért, mert Kolbert János a választások idején és ma is a politikai jogait felfüggesztő jogerős bírói ítélet hatálya alatt áll, minek következtében az 1945 : VIII. te. 5. §-ának 4. pontja értelmében választójoga nincs, tehát képviselővé sem választható. 3. Végül fennforog az összeférhetetlenség annak folytán is, hogy Kolbert' Jánosnak azért sem volt választójoga, mert mint a Magyar Élet Pártja szervezőtitkára, az 1945 : VIII. tej 5. §-ának 9. pontjában foglalt rendelkezések értelmében a választójogból ki van zárva. A bizottság őszinte megbotránkozását fejezi ki az érdekelt képviselő maga-,., tartása felett, aki nyereségvágyból elkövetett, a bírósági ítéletek szerint is fondorlatosan végrehajtott zsarolási műveletéért súlyosan és jogerősen elítélve, a magyar nép képviselőjeként helyetfoglalni merészelt az országgyűlés házában. A képviselőnek tudnia kellett, hogy előélete, amely sem a büntetőtörvények szempontjából, sem a demokratikus magatartás szempontjából nem felelt meg azoknak' a követelményeknek, amelyeket az ország bármely feddhetlen polgárával szemben támasztani kell, előbb-utóbb napvilágra kerül, s az ország dolgozóinak őszinte felháborodását fogja előidézni. A bizottság az eléje terjesztett tárgyi bizonyítékok alapján az ügyet kivizsgálta s minden további eljárást feleslegesnek tartva, az alábbi javaslatot terjeszti a t. Országgyűlés elé: Javasolja az összeférhetetlenségi bizottság az országgyölésnek, hogy Kolbert János országgyűlési képviselővel szemben állapítsa meg az összeférhetetlenség fennforgását az 1946 : XXVI. te. 9. §-ának (1) és (2) bekezdésében foglalt okok alapján és az ugyanezen te. 14. §-ának (4) bekezdése értelmében mondja ki a képviselő országgyűlési tagságának megszűnését. Kelt Budapesten, az országgyűlés összeférhetetlenségi* bizottságának 1948. évi február hó 23. napján tartott ülésében. Dr. Révész László s.k., Dr. Szőnyi Tibor s .h., az összeférhetetlenségi bizottság elnöke. az összeférhetetlenségi bizottság előadója.
