Országgyűlési irományok, 1947. II. kötet • 95-158. sz.

1947-130 • Törvényjavaslat az állami költségvetési év kezdetéről, valamint az államháztartásnak az 1948. évi augusztus hó 1. napjától az1948. évi december hó 31. napjáig terjedő viteléről

306 130. szám. Melléklet a 13Q. $%ámú irományhoz. Indokolás „az állami költségvetési év kezdetéről, valamint az államháztartásnak az 1948. évi augusztus hó 1. napjától az 1948, évi december hó 31. napjáig terjedő viteléről" szóló törvényjavaslathoz. ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS. Az első felelős magyar minisztérium pénzügyminisztere Kossuth Lajos az 1848. évi december hó 31. végéig terjedő időre állította össze a magyar államháztartás első költségvetési előirányzatát. Naptári évre készült az 1949. évi állami költségvetés is. Az 1867. évi kiegyezés után ugyancsak naptári évre készültek az állami költségvetések. Az állami számvitelről szóló 1897 : XX. te. is ezt a gyakorlatot fogadta el, 1. §-a szerint ugyanis a költségvetési év megegyezik a naptári évvel. Változást jelentett a költségvetési óv kezdete tekintetében az 1913 : XXVI. te, melynek 1. §-a szerint az 1914. évi július hó 1. napjától fogva az állami költségvetési év minden év július havának 1. napjától a következő év június havának 30. napjáig tart. Az 1939 : VII. te. 1. §-a 1940. évi január hó 1. napjától kezdődően ismét a naptári évvel tette azonossá a költségvetési évet. Az 1946. évi augusztus hó 1. napjával megteremtett stabilizáció természetes következményeként a második világháború utáni költségvetések augusztus hó 1. napjával kezdődtek és a következő év július hó 31. napjával zárultak. A költségvetési évnek á naptári évvel azonossá tételét az alábbi indokok teszik szükségessé : -, Elsősorban a beruházások szempontjából nem közömbös a költségvetési óv kezdetének megállapítása. Nálunk az éghajlati viszonyok a beruházási munkálatok végzését az április—október hónapokban teszik lehetővé. A beruházási munkálatok legnagyobb része június hó végéig nem végezhető el, ezért amennyiben a költségvetési év június hó 30-ával zárulna, átnyúlnának a következő költségvetési évbe ; ennek következtében ugyanazon beruházások két év kezelésében is mutatkoznának, amit a hitelátvitelek korlátozott volta nem tesz kívánatossá, másrészt azonban helyesebb is, ha a beruházási munkálatok elvégzéséhez szükséges összeg egy év költségvetésében s nem pedig megosztva szerepel.