Országgyűlési irományok, 1947. II. kötet • 95-158. sz.
1947-115 • Törvényjavaslat az ügyvédi rendtartásról szóló 1937:IV. törvénycikk módosításáról és kiegészítéséről
212 US. szám, tesét, főügyészét, főügyész helyetteseit, főtitkárát és titkárait műköaésének tartamára tagjai közül maga választja. A főügyész helyettesek és a titkárok számát az országos bizottság állapítja meg. (2) Az országos bizottság a feJlebviteli joghatóságot minden ügyben öt tagból álló tanácsban gyakorolja. A tanácsok elnökét és tagjait működésének tartamára az országos bizottság titkos szavazással, egyszerű szótöbbséggel választja. A tagok számának megfelelő számú póttagot is kell vá-' lasztani. Az országos bizottság tagjai több, eltérő ügykörben eljáró tanács tagjaivá is megválaszthatok ; a tanácsok számát és az ügybeosztást az elnök állapítja meg. (3) Az előbbi bekezdés értelmében választott tanács határozatképességéhez az összes tagok jelenléte szükséges. A tanács nyilt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. (4) A (2) bekezdés alapján alakított tanácsokat — éspedig külön a fegyelmi ügyekben és külön az igazgatási ügyekben eljáró tanácsokat — az országos bizottság elnöke bármelyik tanács kívánságára vitás elvi kérdés eldöntése céljából teljes tanácsülésre hívja össze. A teljes tanácsülést ebből a célból az elnök a saját kezdeménye-, zésére is összehívhatja. A teljes tanácsülés döntéséig az eljárást abban az ügyben, amelyben a vitás elvi kérdés felmerült, a tanács felfüggesztheti, az elnök kívánságára pedig köteles felfüggeszteni. A teljes tanácsülés elnöke az országos bizottság elnöke, A teljes tanácsülés határozatképességéhez a tanácsok tagjai és póttagjai kétharmad részéhek megjelenése szükséges. A teljes tanácsülés nyilt Szavazással, egyszerű szótöbbséggel határoz. Mind az elnöknek, mind a tagoknak egy szavazati joga van. Szavazategyenlőség esetén az az álláspont válik határozattá, amelyhez az elnök csatlakozott. Az elvi határozatokat közölni kell az ügyvédi kamarákkal és fel kell terjeszteni az igazságügy miniszterhez. Az elvi határozat a tanácsokra kötelező. (s) Az országos bizottság a hatáskörébe tartozó azokban az ügyekben, amelyek nem tartoznak a (2) bekezdés értelmében alakított tanácsok ügykörébe, teljes ülésben jár el. A teljes ülést évenként legalább egyszer össze kell hívni. Ezenfelül a teljes ülést össze kell hívni, ha azt bármelyik ügy* védi kamara, vagy a (2) bekezdés értelmében alakított bármelyik tanács a jogegység biztosítása végett azon az alapon kéri, hogy az ügyvédi kamarák (ügyvédi kamarai szervek), vagy a (2) bekezdés alapján alakított tanácsok ellentétes elvi alapon álló jogerős határozatokat hoztak, össze kell hívni a teljes ülést abban az esettjén is, ha az igazságügy miniszter vagy a legfőbb államügyész valamely elvi kérdésnek jogegységi határozattal való eldöntését szükségesnek tartja. Ugyanebből az okból a teljes ülést az elnök a saját kezdeményezésére is Összehívhatja. («') A teljes ülés elnöke az országos bizottság elnöke. A teljes ülés határozatképességéhez a tagok kétharmad részének jelenléte szükséges. A teljes ülés nyilt szavazással, egyszerű szótöbbséggel határoz. A szavazati jogra és a szavazategyenlőség esetére a (4) bekezdés megfelelő rendelkezése irányadó. Ha a teljes ülés jogegységi határozatot hoz, azt közölni kell az érdekelt tanácsokkal, az ügyvédi kamarákkal, a legfőbb államügyésszel és fel kell terjeszteni az igazságügy miniszterhez 'is. A jogegységi határozat a tanácsokra és az ügyvédi kamarákra (ügyvédi kamarai szervekre) kötelező. (7) Amennyiben az előző bekezdésekből, valamint a 14., 15. és 22. fokból más nem következik, az- országos bizottság és a tanácsok működésének részletes szabályait az országos bizottság teljes ülése állapítja meg. A szabályzatot jóváhagyás végett fel kell terjeszteni az igazságügyminiszterhez. Az igazságügyminiszter a-jóváhagyást változtatásoktól teheti függővé.
