Országgyűlési irományok, 1947. II. kötet • 95-158. sz.
1947-114 • Törvényjavaslat a gyógyszerészetről
114. szám. 203 Azokban az esetekben, amikor a gyógyszertár működése megszakad vagy tartós szünetélésétől kell tartani, a gyógyszertár vezetésére feltétlenül hatósági vezetőt kell kirendelni. Az (i) bekezdés ezeket az eseteket sorolja fel, amelyekben hatósági vezető kirendelése múlhatatlanul szükséges. A (?) bekezdés lehetőséget ad arra, hogy a gyógyszertár vezetésére abban az esetben is hatósági vezető rendeltessék ki, ha a gyógyszerész-engedélyes (haszonbérlő) a gyógyszertár vezetésére vonatkozó rendelkezéseket megszegi vagy a közönség gyógyszerellátását a gyógyszertár szabálytalan vezetésével figyelmeztetés ellenére súlyosan veszélyezteti. Figyelemmel azonban arra, hogy hatósági vezető kirendelése a gyógyszerész-engedélyesre nézve a legsúlyosabb büntetések egyike, a javaslat ezekben az esetekben csak akkor teszi lehetővé a hatósági vezető kirendelését, ha a gyógyszerész-engedélyes hasonló cselekmény elkövetéséért kihágás miatt már legalább egy esetben büntetve volt és a büntető ítélet jogerőre emelkedésétől számítva három év még nem telt el. * A hatósági vezető kirendelését a javaslat a törvényhatóság első tisztviselőjére bízza, aki a helyi viszonyok ismeretében — esetleg közvetlen tapasztalat alapján — a kirendelés szükségességéről dönt és kiválasztja a vezetésre alkalmas gyógyszerészt, A 29. §-hoz. Az (Í) bekezdés szerint hatósági vezető csak olyan gyógyszertár vezetésére jogosult gyógyszerész lehet, aki a gyógyszertár vezetésére feljogosító oklevél megszerzése után legalább három éven át gyógyszertári vagy egyéb gyógyszerészi szakbavágó gyakorlatot folytatott. E hosszabb gyakorlat kikötésének az a célja, hogy csupán kellő tapasztalattal biró gyógyszerész lehessen hatósági vezető. A hatósági vezető fogalmát már az 1876 : XIV. te. 125. §-ának utolsó bekezdése is ismeri gyógyszertárkezelő néven, de á jogállásra vonatkozó szabályozást mellőzi. Ennek a fennálló jogunkban érezhető hiánynak a pótlása szükségesnek látszik. Meg kell adni a hatósági vezetőnek mindazt a felhatalmazást, ami a gyógyszertár rendes ügyvitelének ellátásához szükséges, viszont meg kell akadályozni, hogy ezen a körön túlmenően intézkedjék. így nem lehet a hatósági vezetőnek joga olyan beszerzések eszközlése, amelyek a rendes folyó szükségletet meghaladják. Sor kerülhet azonban arra, hogy a gyógyszertár rendes vezetését anyagok és eszközök hiányában csak nagyobb költséget felemésztő beszerzés eszközlésével lehet biztosítani. Erre az esetre gondol a (2) bekezdés, amikor a törvényhatóság első tisztviselőjét felhatalmazza arra, hogy csak hitelművelettel fedezhető kötelezettségek elvállalását — szükség esetében— az engedélyes nevében megengedje a hatósági vezetőnek. Szabályozást igényel továbbá a hatósági vezetőnek elszámolási kötelezettsége is. Ebben a tekintetben rendelkezik a (3) bekezdés. Ha a gyógyszertári jogosítvány megszűnése következtében vagy annak folytán vált szükségessé a hatósági vezető kirendelése, mert az igazoló bizottság (népbíróság) az engedélyest a jogosítvány gyakorlásától meghatározott időre eltiltotta, a hatósági vezető a törvényhatóság első tisztviselőjének köteles elszámolni, mert ezekben az esetekben a gyógyszertár tiszta jövedelme sem az engedélyest, sem az örököseit nem illetik meg. Minden más esetben a gyógyszertár tiszta jövedelme az engedélyest, illetőleg a haszonélvezetre jogosult személyt vagy a haszonbérlőt illeti meg 5l miért is ezekben az esetekben a hatósági vezető annak köteles havonkint elszámolni, akinek költségére kirendelték. A hatósági vezető javadalmazásának megállapitá sat a (4) bekezdés a törvényhatóság első tisztviselőjének hatáskörébe utalja, azzal a megkötéssel, hogy a hatósági vezető javadalmazásának megállapítása előtt köteles a Gyógyszerész Szakszervezet véleményét meghallgatni és a javadalmazás összegét a felelős vezetők részére 26*
