Országgyűlési irományok, 1947. II. kötet • 95-158. sz.

1947-111 • Az országgyűlés közgazdasági és közlekedésügyi, valamint pénzügyi bizottságának együttes jelentése az "egyes ipari vállalatok állami tulajdonba vételéről" szóló 108. számú törvényjavaslat tárgyában

152 111. szám. sági tagnak, illetőleg a felsoroltak házastársának, fel- vagy lemenő ág­beli rokonának vagy elsőfokú sógorá­nak tulajdonában állanak, vagy pedig olyan vállalat tulajdonában vannak, amelyben a felsoroltaknak érdekeltsé­gük áll fenn. 9. §. (1) A jelen törvény alapján állami tulajdonba vett vállalattal szem­ben magyar állampolgár vagy belföldi jogi személy javára az 1946. évi augusz­tus hó 1. napját megelőző időben magánjogi szerződés alapján keletke­zett követelések a jelen törvény hatálybalépésével megszűnnek. (2) A jelen törvény alapján állami tulajdonba vett vállalattal szemben az 1946. évi augusztus hó 1. napját követő időben magánjogi szerződés alap­ján keletkezett követelést csak akkor lehet érvényesíteni, ha a követelés ellenértéke a vállalat vagyonát gyara­pította. (3) A jelen törvény alapján állami tulajdonba vett vállalattal szemben a vállalat volt tulajdonosa, társtulaj­donosa, társasági tagja, részvényese, igazgatósági vagy felügyelő-bizottsági tagja, a felsoroltak házastársa, fel­vagy lemenő ágbeli rokona vagy első­fokú sógora javára fennálló követe­lések a jelen törvény hatálybalépésével megszűnnek. (4) A jelen §-ban foglalt rendelke­zések nem vonatkoznak a szolgálati viszonyból eredő követelésekre ; ezek felől külön rendelet intézkedik. 10. §. (1) Ha a jelen törvény alap­ján állami tulajdonba vett részvény­társaság vagy szövetkezet igazgatósági vagy felügyelő-bizottsági tagja, igaz­gatója vagy vezető állásban lévő tiszt­viselője, valamint a részvénytársaság részvényese, illetőleg a szövetkezet tagja az őt jogosan megillető já­randóságokon felül a vállalattól az" 1946. évi augusztus hó 1. napja után valamely összeget vett fel, vagy vagyoni értékű juttatásban részesült, jóllehet a vállalatnak ese­dékes köz- vagy magántartozása állott fenn, köteles a felvett összeget, illetőleg a juttatás ellenértékét a vállalatnak felhívásra megtéríteni a köz- vagy magántartozás erejéig. (2) Egyéni cég, közkereseti, betéti vagy korlátolt felelősségű társaság tu­lajdonosára, társtulajdonosára, tagjára, igazgatójára, ügyvezetőjére vagy ve­zető állásban lévő tisztviselőjére az (1) bekezdésben meghatározott meg­térítési kötelezettséget a hasonló jelen­tőségű vállalatok üzletvezetői részére szokásos járandóságot meghaladó mér­tékű kivétekre kell alkalmazni akkor, ha az egy személy által kivett össze­gek együttesen a 10.000 forintot meg­haladják. (3) A jelen § alapján támasztott kö­vetelés fennállása és mértéke felől az illetékes miniszter határoz. A határozat végrehajtható közokirat {1881 : XL. te. 1. § h) pont). Az érdekelt fél igé­nyét a vállalattal szemben — birtokon kívül — bírói úton érvényesítheti 11. §. (1) A jelen törvény alapján történő állami tulajdonbavétel nem terjed ki külföldi állampolgárok és külföldön székhellyel bíró jogi szemé­lyek tulajdonára (részvényeire, érde­keltségére), feltéve, hogy a tulajdon­szerzés az annak időpontjában hatályos magyar jogszabályoknak megfelelt. (2) Az (1) bekezdésben foglalt ren­delkezést nem lehet alkalmazni abban az esetben, ha a tulajdonszerzés az 1945. évi január hó 20. napja után történt. Ha azonban a tulajdon az 1947: XVIII. törvénycikkbe iktatott békeszerződés 28. cikke alá tartozik, vagy a tulajdonszerzés jogszabályon, illetőleg államközi egyezményen alap­szik, az állami tulaj donbavétel alól a szerzés időpontjára tekintet nélkül mentes. (3) Az (1) bekezdés alkalmazása szem­pontjából külföldi állampolgárnak csak azt lehet tekinteni, aki korábban ma­gyar állampolgár nem volt, vagy aki­nek magyar állampolgársága az 1931. évi augusztus hó 8. napja előtt elbo­csátás vagy más törvényes rendelkezés

Next

/
Thumbnails
Contents