Országgyűlési irományok, 1947. II. kötet • 95-158. sz.
1947-111 • Az országgyűlés közgazdasági és közlekedésügyi, valamint pénzügyi bizottságának együttes jelentése az "egyes ipari vállalatok állami tulajdonba vételéről" szóló 108. számú törvényjavaslat tárgyában
152 111. szám. sági tagnak, illetőleg a felsoroltak házastársának, fel- vagy lemenő ágbeli rokonának vagy elsőfokú sógorának tulajdonában állanak, vagy pedig olyan vállalat tulajdonában vannak, amelyben a felsoroltaknak érdekeltségük áll fenn. 9. §. (1) A jelen törvény alapján állami tulajdonba vett vállalattal szemben magyar állampolgár vagy belföldi jogi személy javára az 1946. évi augusztus hó 1. napját megelőző időben magánjogi szerződés alapján keletkezett követelések a jelen törvény hatálybalépésével megszűnnek. (2) A jelen törvény alapján állami tulajdonba vett vállalattal szemben az 1946. évi augusztus hó 1. napját követő időben magánjogi szerződés alapján keletkezett követelést csak akkor lehet érvényesíteni, ha a követelés ellenértéke a vállalat vagyonát gyarapította. (3) A jelen törvény alapján állami tulajdonba vett vállalattal szemben a vállalat volt tulajdonosa, társtulajdonosa, társasági tagja, részvényese, igazgatósági vagy felügyelő-bizottsági tagja, a felsoroltak házastársa, felvagy lemenő ágbeli rokona vagy elsőfokú sógora javára fennálló követelések a jelen törvény hatálybalépésével megszűnnek. (4) A jelen §-ban foglalt rendelkezések nem vonatkoznak a szolgálati viszonyból eredő követelésekre ; ezek felől külön rendelet intézkedik. 10. §. (1) Ha a jelen törvény alapján állami tulajdonba vett részvénytársaság vagy szövetkezet igazgatósági vagy felügyelő-bizottsági tagja, igazgatója vagy vezető állásban lévő tisztviselője, valamint a részvénytársaság részvényese, illetőleg a szövetkezet tagja az őt jogosan megillető járandóságokon felül a vállalattól az" 1946. évi augusztus hó 1. napja után valamely összeget vett fel, vagy vagyoni értékű juttatásban részesült, jóllehet a vállalatnak esedékes köz- vagy magántartozása állott fenn, köteles a felvett összeget, illetőleg a juttatás ellenértékét a vállalatnak felhívásra megtéríteni a köz- vagy magántartozás erejéig. (2) Egyéni cég, közkereseti, betéti vagy korlátolt felelősségű társaság tulajdonosára, társtulajdonosára, tagjára, igazgatójára, ügyvezetőjére vagy vezető állásban lévő tisztviselőjére az (1) bekezdésben meghatározott megtérítési kötelezettséget a hasonló jelentőségű vállalatok üzletvezetői részére szokásos járandóságot meghaladó mértékű kivétekre kell alkalmazni akkor, ha az egy személy által kivett összegek együttesen a 10.000 forintot meghaladják. (3) A jelen § alapján támasztott követelés fennállása és mértéke felől az illetékes miniszter határoz. A határozat végrehajtható közokirat {1881 : XL. te. 1. § h) pont). Az érdekelt fél igényét a vállalattal szemben — birtokon kívül — bírói úton érvényesítheti 11. §. (1) A jelen törvény alapján történő állami tulajdonbavétel nem terjed ki külföldi állampolgárok és külföldön székhellyel bíró jogi személyek tulajdonára (részvényeire, érdekeltségére), feltéve, hogy a tulajdonszerzés az annak időpontjában hatályos magyar jogszabályoknak megfelelt. (2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezést nem lehet alkalmazni abban az esetben, ha a tulajdonszerzés az 1945. évi január hó 20. napja után történt. Ha azonban a tulajdon az 1947: XVIII. törvénycikkbe iktatott békeszerződés 28. cikke alá tartozik, vagy a tulajdonszerzés jogszabályon, illetőleg államközi egyezményen alapszik, az állami tulaj donbavétel alól a szerzés időpontjára tekintet nélkül mentes. (3) Az (1) bekezdés alkalmazása szempontjából külföldi állampolgárnak csak azt lehet tekinteni, aki korábban magyar állampolgár nem volt, vagy akinek magyar állampolgársága az 1931. évi augusztus hó 8. napja előtt elbocsátás vagy más törvényes rendelkezés
