Országgyűlési irományok, 1947. II. kötet • 95-158. sz.

1947-108 • Törvényjavaslat egyes ipari vállalatok állami tulajdonba vételéről

108. szám. Ïȧ A törvényjavaslat részletes indokolását az alábbiakban terjesztem elő : ad 1. §. A törvényjavaslat 1. §-a öt csoportba foglalja az államosításra kerülő vállalatokat : Az első csoportban megszabott száz főnyi összlétszám általánosságban a közepes nagyságot már meghaladó iparvállalatokra jellemző s elhatárolja azt a kört,. amelyet a javaslat a tör"vény hatálya alá kíváoi vonni. A második és harmadik csoport arra szolgál, hogy az államosítás ríé bontsa meg a gazdasági életben kialakult gazdasági egységeket : ehhez képest államosítás alá kerül az államosított vállalattal gazdasági egységet alkotó vállalat is. Ennek leggyakoribb esete az, amikor valamely iparvállalat a saját termékeinek eladására kereskedelmi szervezetet létesített; szintén gyakori, hogy valamely iparvállalat bérelt üzemben folytatja termelését. Olyan eset is előfordul, amikor ugyanaz a tulajdonos egymással gazdaságilag összefüggő tevékenységét (pl. alapanyag előállítása, félkészárú előállítása és készáru termelése és eladása) több, jogilag elkülönített cég alatt végzi ; természetes, hogy ez a helyzet az államosítás szempontjából közömbös és ilyen esetben az egyes vállalatoknál foglalkoztatott munkavállalók létszámát egybe kell számítani., Az áramelosztó vállalatoknak a már állami tulajdonban álló vállalatokkal fennálló szoros kapcsolata és az áramelosztó hálózat összefonódottsága folytán a tervszerű energiagazdálkodás csak akkor képzelhető, ha valamennyi áramelosztó vállalat állami tulajdonba kerül. Ez a megfontolás indokolja azt, hogy a javaslat az áramelosztó vállalatokat —-munkavállalóik létszámára tekintet nélkül — állami tulajdonba veszi. Az államosítás keresztülviteléhez elengedhetetlenül szükséges továbbá, hogy egyes vállalatok, amelyeknél a munkavállalói létszám a száz főt nem éri el, a vállalatok kulcshelyzete folytán ugyancsak állami tulajdonba vétessenek. Ezeknek az iparvállalatoknak felsorolása alko'ja a javaslat 1. §-ának ötödik csoportját* Itt fogalmi meghatározás helyett a kormány helyesebbnek találta a szóbajövő vállalatok cég szerinti felsorolását — amit a törvényjavaslat melléklete tartalmaz —, hogy ezzel a százat meg nem haladó számú munkavállalót foglalkoztató és magántulajdonban maradó vállalatoknál ne idézzen elő a termelést, károsan befolyásoló nyugtalanságot. ad 2. §. • Ez a rendelkezés mondja ki, hogy a törvény hatálya alá tartozó vállalatokat az állam — á 11. §-ban a külföldiek javára fennálló korlátozással — tulajdonába " veszi. A tulaj donbavétel az 1948. évi március hó 26. napjára visszaható hatály. lyal történik, mert az államosítás előkészítése céljából kirendelt vállalatvezetők működése ezen a napon kezdődött meg s így ettől az időponttól kezdve az állam az államosítás alá kerülő vállalatok irányítását már átvette. A vállalatvezetők kirendelése során szerzett tapasztalatok tették szükségessé a 2. § (2) és (3) bekezdésének felvételét, amely lehetőséget ad egyes esetekben kivételek engedélyezésére. így pl. előfordult több ízben, hogy valamely jelentéktelen vállalat az 1. §-ban meghatározott időszak alatt rövid időre eîérte a százas létszámot egy-egy eseti megbízás alapján. A kivételezés felől a kormány dönt. Ugyancsak a kormány megfontolására kívánja fenntartani a javaslat azt is, hogy egyes szövetkezeti tulajdonban álló iparvállalatokat az állami tulaj donbavétel alól mentesíthessen. 18*