Országgyűlési irományok, 1947. II. kötet • 95-158. sz.

1947-108 • Törvényjavaslat egyes ipari vállalatok állami tulajdonba vételéről

108. szám. 133 olyan vállalat tulajdonában vannak, amelyben a felsoroltaknak érdekeltsé­gük áll fenn. 9. §. (i) A jelen törvény alapján állami tulajdonba vett vállalattal szem­ben magyar állampolgár vagy belföldi jogi személy javára az 1946. évi augusz­tus hó 1. napját megelőző időben magánjogi jogcímen keletkezett köve­telések a jelen törvény hatálybalépé­sével megszűnnek. (2) A jelen törvény alapján állami tulajdonba vett vállalattal szemben az 1946. évi augusztus hó 1. napját követő időben magánj ogi szerződés alap­ján keletkezett követelést csak akkor lehet érvényesíteni, ha a követelés ellenértéke a vállalat vagyonát gyara­pította. (3) A jelen törvény alapján állami tulajdonba vett vállalattal szemben a vállalat volt tulajdonosa, társtulaj­donosa, társasági tagja, részvényese, igazgatósági vagy felügyelő-bizottsági tagja, a felsoroltak házastársa, fel­vagy lemenő ágbeli rokona vagy első­fokú sógora javára fennálló követe­lések a jelen törvény hatálybalépésével megszűnnek. (4) A jelen §-ban foglalt rendelke­zések nem vonatkoznak a szolgálati viszonyból eredő követelésekre ; ezek felől külön rendelet intézkedik. 10. §. (1) Ha a jelen törvény, alap­ján állami tulajdonba vett részvény­társaság vagy szövetkezet részvényese, tagja, igazgatósági vagy felügyelő-­bizottsági tagja, igazgatója vagy ve­zető állásban lévő tisztviselője az őt jogosan megillető járandóságokon felül a vállalattól az 1946. évi augusztus hó „1. napja után valamely összeget vett fel, vagy vagyoni értékű juttatásban részesült, jóllehet a vállalatnak ese­dékes köz- vagy magántartozása állott fenn, köteles a felvett összeget, illetőleg a juttatás ellenértékét a vállalatnak felhívásra megtéríteni. (2) Egyéni cég, közkereseti, betéti vagy korlátolt felelősségű társaság tu­la jdonosára,-t ár stulaj donosára, tagjára, igazgatójára, ügyvezetőjére vagy ve­zető állásban lévő tisztviselőjére az (1) bekezdésben meghatározott meg­térítési kötelezettséget a hasonló jelen­tőségű vállalatok üzletvezetői részére szokásos járandóságot meghaladó mér­tékű kivétekre kell alkalmazni akkor, ha az egy személy által kivett össze­gek együtesen a 10.000 forintot meg­haladják. (3) A jelen § alapján támasztott kö­vetelés fennállása és mértéke felől az illetékes miniszter határoz. A határo­zat végrehajtó közokirat (1881 : XL. te. 1. § &) pont). Az érdekelt fél igé­nyét a vállalattal szemben — birtokon kívül —• bírói úton érvényesítheti. 11. §. (1) A jelen törvény; alapján történő állami tulajdonbavétel nem terjed ki külföldi állampolgárok és külföldön székhellyel bíró jogi szemé­lyek tulajdonára (részvényeire, érde­keltségére), feltéve, hogy a tulajdon­szerzés az annak időpontjában hatályos magyar jogszabályoknak megfelelt. ' (2) Az (í) bekezdésben foglalt ren­delkezést nem lehet alkalmazni abban az esetben, ha a tulajdonszerzés az 1945. évi január hó 20. napja után történt. Ha azonban a tulajdon az 1947: XVIII. törvénycikkbe iktatott békeszerződés 28. cikke alá tartozik, vagy a tulajdonszerzés jogszabályon, illetőleg államközi egyezményen alap­szik, az állami tulaj donbavétel alól a szerzés időpontjára tekintet nélkül mentes. (3) Az (1) bekezdés alkalmazása szem­pontjából külföldi állampolgárnak csak azt lehet tekinteni, aki korábban ma­gyar állampolgár nem volt, vagy aki­nek magyar állampolgársága az 1931. évi augusztus hó 8. napja előtt elbo­csátás vagy más törvényes rendelkezés folytán megszűnt s valamely külföldi államban ugyanezen határnap, előtt állampolgárságot szerzett. (i) Az (1) bekezdés alkalmazása'szem­pontjából nem lehet külföldinek tekin­teni azt a külföldi székhellyel bíró jogi személyt, amely magyar állam-

Next

/
Thumbnails
Contents