Országgyűlési irományok, 1947. I. kötet • 1-94., I. sz.
1947-10 • Törvényjavaslat a második világháború által érintett ipari tulajdonjogok fenntartása, illetőleg visszaállítása tárgyában Neuchâtelben az 1947. évi február hó 8. napján kelt nemzetközi Megállapodás, valamint az ahhoz tartozó Zárójegyzőkönyv és Pót-zárójegyzőkönyv becikkelyezéséről
10, szám. 39 Melléklet a 10. számú irományhoz. Indokolás „a második világháború által érintett ipari tulajdonjogok fenntartása, illetőleg visszaállítása tárgyában Neuchâtelban az 1947. évi február hó 8. napján kelt nemzetközi Megállapodás, valamint az ahhoz tartozó Zárójegyzőkönyv és Pót-zárójegyzőkönyv becikkelyezéséről" szóló törvényjavaslat tárgyában. I. ÄLTALÄNOS INDOKOLÁS. Az ipari tulajdonjogok (szabadalmi, védjegy- és ipari mintaoltalmi jogok) megszerzéséhez és fenntartásához különböző, időhöz kötött jpgcselekmények szükségesek (bejelentések, díjfizetések, stb. teljesítése). E jogcselekmények elmulasztásának rendszerinti következménye, hogy az illető jogot nem, vagy csak kisebb terjedelemben lehet megszerezni, illetve, hogy a már megszerzett jogok elenyésznek. A második világháború folyamán, a háború következtében felmerült postai és pénzátutalási akadályok, továbbá a jogfenntartásban érdekelt személyek háború okozta akadályoztatása folytán e jogcselekmények számos esetben elmulaszttattak. Az egyes államok belső törvényhozásai a háború folyamán az így felmerült hátrányokat különféle, regionális hatályú jogszabályokkal orvosolták. E szabályozások a dolog természeténél fogva sok vonatkozásban egymástól eltérőek ami — tekintettel arra, hogy az ipari tulajdonjogi jogszolgáltatásban túlnyomórészt külföldiek érdekeltek — jogbizonytalanságra vezetett. Az ipari tulajdon védelmére az 1883. évi március hó 20-án alakult párisi Unióban részes államok — közöttük Magyarország is — az 1947. évi február hó 5—8. napjáig Neuchâtelben diplomáciai értekezletet tartottak és olyan megállapodást létesítettek, amely a fent körvonalazott kérdéseket egységesen szabályozza. Magyarország meghatalmazottai a Megállapodást és mellékleteit aláírták; annak alapelvei a magyar jogrendszer elveivel nem ellentétesek, így a Megállapodásnak és mellékleteinek becikkelyezése nem aggályos, sőt — figyelemmel azokra az előnyökre, amelyeket a Megállapodás magyar állampolgárok számára külföldi jogaik fenntartása tekintetében biztosít — fölötte kívánatos.