Országgyűlési irományok, 1947. I. kötet • 1-94., I. sz.

1947-63 • Törvényjavaslat a Magyar Köztársaság megalapításának és az 1848/49. évi szabadságharc és forradalom emlékére engedélyezendő közkegyelemről

63. szám. 287 Melléklet a 63. szmnu irományhoz. Indokolás „a magyar köztársaság megalapításának és az 1848/49. évi szabadságharc és forradalom emlékére engedélyezendő köz­kegyelemről" szóló törvényjavaslathoz. A magyar köztársaság megalapításának második évfordulója a demokra­tikus államrend olyan mértékű megszilárdulását jelzi, amely lehetővé teszi a tör­vényhozás számára, hogy a megbocsátás fátylát borítsa a bűncselekmények bizo­nyos csoportjaira. Időszerűvé teszi közkegyelem engedélyezését az 1848/49. évi szabadságharc és forradalom évszázados jubileuma is, mert méltó, hogy abból a büszke örömből, amely a magyar népet ebből az alkalomból eltölti, azok is ki­vehessek részüket, akik bűncselekményük következményeit kénytelenek viselni. Ezekből a megfontolásokól kiindulva a javaslat 1. §-ának (i) bekezdése álta­lános kegyelmet rendel. A kegyelemben való részesülés tekintetében a javaslat két főszempontot emel ki, nevezetesen azokat rendeli kegyelemben részesíteni, akinek bűncselekménye emberileg menthető indokból fakadt, úgyszintén azokat is, akiknek cselekménye tárgyi súlyánál fogva érdemel méltányos elbírálást. A bűncselekmények e két csoportjára kíván a javaslat kegyelmet engedélyezni, mégpedig mind a folyamatban lévő bűnvádi eljárás megszüntetése, mind a jog­erős határozatban kiszabott büntetés elengedése útján. Az 1946: 1. te. 12. §-ának (i) bekezdése értelmében általános kegyelmet csak az országgyűlés adhat. Ezt az elvet a javaslat is fenntartja, éppen ezért az általános kegyelem engedélyezését és annak legfőbb szempontjait maga a javaslat foglalja magában. A szabályozás egyszerűsítése céljából azonban az 1. § (2) bekezdése —• a részletek közvetlen szabályozása helyett — ezúttal a köztársasági elnököt jogosítja fel arra, hogy a közkegyelem terjedelmének és egyéb részletes előfeltételeinek megállapítása tárgyában a törvényjavaslatban foglalt szempontoknak megfelelő szükséges intézkedéseket megtegye. Amidőn á fentiekben ismertetett javaslatot alkotmányos tárgyalás végett az országgyűlés elé terjesztem, annak a reményemnek adok kifejezést, hogy a kegyelemben részesítendő személyek —- átérezve a törvényhozás nagylelkű elha­tározásának jelentőségét —• azzal az odaadással fogják szolgálni Magyarország újjáépítésének és demokratikus felemelkedésének ügyét, amelyre a közkegyelem engedélyezésére alkalmul szolgáló két nagyjelentőségű évforduló az egész magyar népet buzdítja. Budapest, 1948. évi január hó 14. napján. Szakasits Árpád s. h, az igazságügyminiszter helyettesítésével megbízott miniszter elnökhelyettes.

Next

/
Thumbnails
Contents