Országgyűlési irományok, 1947. I. kötet • 1-94., I. sz.

1947-8 • Törvényjavaslat az uzsorabírósági különtanácsokról

8. szám. 17 alakítható. Ugyancsak a szükséghez képest az igaz ságügy miniszter az ítélőtábla székhelyén kívül működő uzsorabíróságnál is elrendelheti különtanács alakítását. (2) Az uzsorabírósági különtanács öt tagból áll. Elnöke az igazságügy miniszter által kijelölt ítélőbíró, tagjai pedig a (3) bekezdés szerint összeállított jegyzékbe felvett munkavállalók közül az igazságügy miniszter áltál megejtett sorshúzás útján háromhónapi időre kijelölt munkásbírák. Minden tanácshoz ezenfelül ugyanilyen módon háromhónapi időre két pótbírót is kell kijelölni. A pótbíró behívására akkor kerül sor, ha valamelyik munkásbíró akadályozva van.(3) A budapesti ítélőtábla kerületében működő legalább kétezer munkavállalót foglalkoztató minden ipari üzem, továbbá a többi ítélőtábla kerületében működő legalább ötszáz munkavállalót foglalkoztató minden ipari üzem üzemi bizottsága elsőízben a jelen törvény hatálybalépésétől számított tizenöt nap alatt, azután pedig minden év december havának 15. napjáig száz-száz munkavállalónkint az üzem alkalmazásában álló egy-egy testi munkával foglalkoztatott munkavállaló nevét és lakcímét magábanfoglaló jegyzéket állít össze és küld be az igazságügyminiszterhez. (4) A jegyzékbe csak olyan munkavállalót lehet felvenni, aki magyar állampolgár és huszonhatodik életévét betöltötte. Nem vehető fel a jegyzékbe, aki szülői hatalom, gyámság, gondnokság vagy csőd alatt, szabadságvesztésbüntetés végrehajtása alatt, hivatalvesztést vagy politikai jogai gyakorlásának felfüggesztését kimondó ítélet hatálya alatt áll, sem az, aki hamistanuzás, hamis eskü vagy nyereségvágyból elkövetett bűntett vagy vétség, háborús, népellenes vagy a demokratikus államrend és köztársaság büntteőjogi védelméről szóló 1946: VII. törvénycikkben meghatározott bűncselekmény, vagy az 1945. évi július hó 1. napja után árdrágító visszaélés, közellátás érdekét veszélyeztető bűncselekmény vagy közszükségleti cikk engedély nélküli kivitelének bűntette miatt büntetve volt, sem az, akivel szemben az igazoló eljárás során hátrányos jogkövetkezményt tartalmazó határozatot hoztak. Nem vehető fel a jegyzékbe olyan személy sem, aki ellen az előbbi rendelkezésben felsorolt bűncselekmények valamelyike miatt bírói eljárás van folyamatban. 3. §. (1) A munkásbíró (pótbíró) e minőségében az 1940 : XVIII. te. 3. §-a értelmében közhivatalnok. (2) A munkásbíró azzal az alkalommal, midőn elsőízben teljesít bírói működést, az elnök kezébe a tárgyalás megkezdése előtt esküt (fogadalmat) tesz arra, hogy bírói tisztét a törvény értelmében részrehajlás nélkül, lelkiismeretesen és igazságosan teljesíti és a tisztségének gyakorlása közben tudomására jutott titkot megőrzi, különösen pedig a tanácskozás és a szavazás lefolyását titokban tartja. (3) Azt a munkásbírót (pótbírót), aki az eljárás rendjét zavarja, vagy kötelességét egyébként nem teljesíti, úgyszintén azt a munkásbírót (pótbírót), aki a tárgyaláson szabályszerű meghívás ellenére egyáltalában nem, vagy késedelmesen jelenik meg, avagy a tárgyalásról az elnök engedélye nélkül eltávozik és ezzel a tárgyalás elhalasztására ad okot : az elnök ezer forintig terjedhető és behajthatatlansága esetében az 1928 : X. te. 8—10. §-ainak megfelelően elzárásra átváltoztatható pénzbüntetéssel sújthatja és az okozott költség megfizetésére kptélezheti. Ez intézkedés ellen jogorvoslatnak nincs helye, ha azonban a pénzbüntetéssel sújtott munkásbíró (pótbíró) a határozat közlésétől számított nyolc nap alatt elmaradását vagy távozását alapos okkal kimenti, az intézkedést hatályon kívül kell helyezni. 4. §. (1) A munkásbíró (pótbíró) arra az időre, amíg bírói működést Országgyűlési, iromány. 1947—1951. I. kötet. 3