Országgyűlési irományok, 1947. I. kötet • 1-94., I. sz.

1947-51 • Törvényjavaslat a bauxitbányászat és az alumíniumtermelés államosításáról

25Ö 51. s^árn. Arra az esetre, ha valamely vállalat üzletkörének túlnyomó részét a monopóliummá nyilvánított gazdasági tevékenység és az ezzel kapcsolatos alumíníumfeldolgozás együttesen nem meríti ki, a javaslat akként rendelkezik, hogy az illető vállalatnak csak a bauxitbányászat, timföldgyártás vagy alumíniumkohósítás céljára szolgáló vagyontárgyait vonja államosítás alá. A bauxit feltárására adományozott bányajogosítványok minden esetben állami tulajdonba vétetnek, az ehhez kapcsolódó alkatrészek és tartozékok csak abban az esetben, ha a kedvezményezett vállalat nem tartozik az állami tulajdonba vett vállalatok közé; ebben az esetben ugyanis az alkatrészekre és tartozékokra az állam az alább ismertetendő módon, a részvénytulajdon;megszerzésével szerez közvetett tulajdont. ad 3. §. • A 2. §-ban lefektetett elveket a tervezet 3. §-a a viták lehető csökkentése érdekében akként kívánja megvalósítani, hogy az államosításra kerülő vállalatok, illetve vállalatrészek kimerítő felsorolását adja. A felsorolás első öt tétele (a)—e)) a magyar-szovjet bauxit-alumínium egyezmény hatálya alá tartozó öt vállalatot említi, amelyeknél az államosítás a 10. § rendelkezése szerint csak a vállalatok magyar hányadára terjed ki. A felsorolt vállalatok közül meg kell említeni, az l) alatti szereplő Sigg Alumínium ár ugy árat, amely 2. § (i) bekezdésének második mondata — gazdasági összefüggés -— alapján vétetik állami tulajdonba,. A fentiek szerint egyes esetekben (&g), h) és m) pont valamint akkor, ha olyan bányajogosítvány kerül állami tulajdonba, amelynek jogosítottja nem államosított vállalat) nem kerülhető el az államosított és a törvényjavaslat által nem érintett vagyontárgyak szétválasztása. Ilyen esetben az-államosításra kerülő vagyontárgyak kijelölése az iparügyi miniszter feladata, akinek határozata ellen az érdekeiben sérelmet szenvedő fél jogorvoslatot kereshet a szénbányászat államosításáról szóló törvény alapján hasonló célra felállított, választott bíróság szerűen működő döntőbíróságnál. A törvényjavaslat — a szónbányászat államosítása során szerzett tapasztalatok alapján — felhatalmazza aZ iparügyi minisztert, hogy olyan esetben, ha a szétválasztás az idők folyamán kialakult szoros gazdasági egységet bontana szét s ezzel — mint a felsőgallai medencében — a termelés gazdasági egyensúlyát veszélyeztetné, a bauxit, illetve alumíniumtermeléssel közvetlen összefüggésben nem álló vagyontárgyakat is állami tulajdonba vegyen. ad 4. •§.. A kifejtettek értelmében a, bauxit- és alumíniumtermelés államosítása túlnyomórészt részvénytársaságok állami tulajdonba vétele utján fog a javaslat törvényerőre emelkedése után megtörténni. Ezért rendkívül fontos a javaslat 4. §-a amely ennek keresztülvitelére rendkívül egyszerű és gyakorlatinak mutatkozó rendelkezést tartalmaz. Részvénytársaságoknál a tulajdonos rendelkezési jogát a részvények testesítik meg s így a tulajdonbavétel legcélszerűbben a részvények megszerzése formájában történhetik. Ehhez képest a javaslat kötelezi az érdekelt részvénybirtokosokat, hogy részvényeiket megfelelő határidő alatt az iparügyi miniszterhez — külföldi részvénybirtokosok a legközelebbi külképviseleti hatósághoz —•• szolgáltassák be. A beszolgáltatási kötelezettség elmulasztása egyrészt a kártalanítási igény elvesztével, másrészt azzal jár, hogy a be nem szolgáltatott részvények érvényüket vesztik s helyükbe az iparügyi miniszter által kiállított másodlatok lépnek.