Országgyűlési irományok, 1947. I. kötet • 1-94., I. sz.

1947-4 • Törvényjavaslat a fiatalkorúak budapesti törvényszékéről

10 4. szám. a siker nagyobb reményével fejtheti ki ezt a társadalmi tevékenységet mint a rendes büntetőbíróság keretében működő fiatalkorúak bírája. A törvényjavaslat evégből Budapesten külön törvényszéket állít fel és ennek hatáskörébe utalja mindazokat az ügyeket, amelyek fennálló jogszabályaink értelmében a fiatalkorúak bíróságának, illetőleg a fiatalkorúak törvényszéki tanácsának ügykörébe esnek. Jellegzetes és komoly kriminalitás a fiatalkorúak körében ugyanis csupán a sajátságos nagyvárosi környezet hatása alatt fejlődik ki. Épen ezért ilyen különleges bíróságra is a nagyvárosi élet veszélyeinek kitett fiatalkorúak érdekében van szükség. Hazánk földrajzi és társadalmi struktúrájára tekintettel ennek szükségessége elsősorban Budapesten nyilvánul meg. Csak a fővárosban működnek azok a társadalmi és pedagógiai intézmények is, amelyek a bíróság munkáját kiegészítik. Vidéki ipari gócpontjaink aránylag kisebb jelentőségűek, épp az államháztartás helyzete is lehetetlenné teszi ezidőszerint a fiatalkorúak bíráskodásának azt az országos kiépítését, amelyet az ügynek a nép jövője szempontjából megnyilvánuló kimagasló jelentősége kívánatossá tenne. Az 1913 : VII. törvénycikkben foglalt szabályozás legnagyobb hibája abban mutatkozott, hogy míg a fiatalkorúak bűnügyeiben az elsőfokú bíráskodást — legalábbis túlnyomó részében — az ily ügyekkel hivatásszerűen foglalkozó fiatalkorúak bírája látta el, addig másod- és sokszor egyben végsőfokon a fiatalkorúak törvényszéki tanácsa ítélkezett (1913 : VII. te. 35. §.), amely ezt. a hatáskörét egyéb bírói működése mellett mintegy mellékesen gyakorolta. A másod- és sokszor végsőfökú ítélkezés tehát a szóbanforgó területen kevésbbé volt felruházva a szakszerűség biztosítékaival, mint az elsőfokú igazságszolgáltatás. Ezen a nem kívánatos jogállapoton változtat a törvényjavaslat 2. §-a_, amidőn a fiatalkorúak törvényszéki tanácsának jogkörét is a fiatalkorúak budapesti törvényszékére ruházza át. Ez a rendelkezés azon a visszásságon is segít, hogy a fiatalkorúak enyhébb bűncselekményei a fiatalkorú aknák különös szakképzettséggel rendelkező bírája hatáskörébe tartoznak, súlyos bűncselekményei tárgyában pedig — az 1913 : VII. te. 56. §-a első bekezdésének 3. pontja értelmében — az ily ügyek intézésében kisebb gyakorlattal bíró törvényszéki tanács jár el. Minthogy a fiatalkorúaknak a nagyvárosi környezetből eredő különleges kriminalitása a székesfőváros környékéhez tartozó területen is érvényesül, a javaslat 3. §-a a felállítandó bíróság illetékességét a pestvidéki törvényszék területére is kiterjeszti. A javaslat 4. §-a a felállítandó törvényszék elnökének jogállását, 5. §-a pedig — az 1913 : VII. törvénycikkben foglalt szabályozásnak megfelelően — a vád képviseletének módját rendezi. A 2. §-nál mondottak értelmében a fiatalkorúak budapesti törvényszéke átveszi a fiatalkorúak bírájának és a fiatalkorúak törvényszéki tanácsának hatáskörét. E hatáskör gyakorlása a 6. §. értelmében akként történik, hogy a fiatalkorúak budapesti törvényszéke részben mint egyesbíróság, részben pedig háromtagú tanácsban járna el. Mint egyesbíróság, ítélkeznék ez a törvényszék azokban az ügyekben, amelyek ezidőszerint a fiatalkorúak bírájának hatáskörébe tartoznak, tehát az ügyek túlnyomó többségében ; háromtagú tanácsban járna pedig el azokban az ügyekben, amelyek jelenleg akár első-, akár másodfokon a fiatalkorúak törvényszéki tanácsa által intéztetnek. Bírói szervezetünkben és bűnvádi eljárási jogunkban a múltban is volt példa arra, hogy ugyanannak a bíróságnak a keretében szerveztetik az elsőfok és a fellebbviteli fórum. Pédául a törvényszéki vádtanács, illetőleg az annak helyébe lépett külön tanács a törvényszék vizsgálóbírójának fellebbviteli bírósága. A rendezésnek ez a módja különlegesnek mondható ugyan, de csak ez teszi lehetővé annak biztosítását, hogy a fiatalkorúak bűnügyeinek