Országgyűlési irományok, 1947. I. kötet • 1-94., I. sz.
1947-39 • Az országgyűlés igazságügyi bizottságának jelentése "a népbíráskodással kapcsolatos egyes rendelkezésekről" szóló 35. számú törvényjavaslat tárgyában
190 39. szám. nácsnak az elnökön felül tíz tagja van. Á tanács két tagját a tanácselnökök közül, többi tagjait pedig a Népbíróságok Országos Tanácsának bírái sorából a Népbíróságok Országos Tanácsának elnöke jelöli ki akként, hogy a tanácsban a 12. §-ban említett politikai pártok mindegyike két-két taggal legyen képviselve. A jogegységi tanácsot a jelen törvény hatálybalépésétől számított 15 nap alatt meg kell alakítani. (3) Az eljárás tekintetében a Bp. 442. §-a megfelelően irányadó azzal a kiegészítéssel, hogy ha a törvénysértés a vádlott javára szolgált, a jogegységi tanács a határozatot megsemmisítheti és az ügyet az alsófokon eljárt népbírósághoz utasíthatja. Ilyen határozat hozatalának csupán a jogegység érdekében perorvoslattal megtámadott határozat jogerőre emelkedésétől számított négy év alatt van helye. (4) Az igazolási ügyben hozott, állásvesztést vagy nyugdíjazást kimondó határozat megsemmisítése alapján az igazoló eljárás alá vont személy semmiféle anyagi igényt sem támaszthat arra az időre, amely alatt a határozat következtében szolgálatot nem teljesített. 23. §. (1) Ha a Népbíróságok Országos Tanácsának rendes tanácsai elvi kérdésben eltérő határozatokat hoztak és a Népbíróságok Országos Tanácsának elnöke vagy az igaz ságügyminiszter a vitás elvi kérdés egyöntetű eldöntésének biztosítását a jövőre nézve szükségesnek tartja, a vitás elvi kérdést a Népbíróságok Országos Tanácsának jogegységi tanácsa jogegységi döntvénnyel dönti el. (2) Ha a népbíróságok Országos Tanácsának valamelyik tanácsa elvi kérdésben el kivan térni az előbbi bekezdés értelmében hozott jogegységi döntvénytől, vagy ha akár a Népbíróságok . Országos Tanácsának elnöke, akár az igazságügyminiszter a jogegységi döntvény megváltoztatását szükségesnek tartja, a vitás elvi kérdést a Népbjróságok Országos Tanácsának teljes ülése teljes ülési döntvénnyel dönti el. Ugyanígy kell eljárni abban az esetben is, ha teljes ülési döntvénytől való eltérésnek vagy ilyen döntvény megváltoztatásának szüksége merül fel. (3) A Népbíróságok Országos Tanácsa jogegységi tanácsának és teljes ülésének döntvényeit a Népbíró ságok Országos Tanácsának jogegységi tanácsa és rendes tanácsai mindaddig követni kötelesek, amíg azokat a Népbíróságok Országos Tanácsának teljes ülése teljes ülési döntvénnyel meg nem változtatja. A döntvények kötelező hatálya a Magyar Közlönyben való közzétételüket követő tizenötödik napon kezdődik. (1) Egyebekben a Kúria jogegységi és teljes ülési döntvényeinek hozatalára vonatkozó jogszabályokat a'Népbíróságok Országos Tanácsának jogegységi és teljes ülési döntvényeinek hozatalára megfelelően alkalmazni kell. 24. §. (1) A vagyonelkobzás kimon-' dása végett a bűnvádi eljárást olyan esetben is meg kell indítani, ha a háborús vagy népellenes bűncselekmény elkövetője halál, elévülés vagy más ok* miatt nem vonható felelősségre. («)' Az eljárásra a Bp. 477. §-ában foglalt rendelkezéseket a népbírósági eljárásból következő eltérésekkel kell alkalmazni. 25. §. Bűnügyi zárlat, illetőleg biztosítási végrehajtás elrendelésének (Nbnov. 23. §-a) abban az esetben is helye van, ha attól lehet alaposan tartani, hogy a vagyonelkobzás foganatosítását az elkobzás alá eső vagyon elidegenítése vagy elrejtése által nem a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított személy, hanem más fogja meghiúsítani. Az 1946 : VII. törvénycikk kiegészítésére vonatkozó rendelkezések. 26. §. A demokratikus államrend és köztársaság büntetőjogi védelméről szóló 1946 : VII. te. 4. §-ának ren- í