Országgyűlési irományok, 1947. I. kötet • 1-94., I. sz.

1947-39 • Az országgyűlés igazságügyi bizottságának jelentése "a népbíráskodással kapcsolatos egyes rendelkezésekről" szóló 35. számú törvényjavaslat tárgyában

190 39. szám. nácsnak az elnökön felül tíz tagja van. Á tanács két tagját a tanácselnökök közül, többi tagjait pedig a Népbíró­ságok Országos Tanácsának bírái sorá­ból a Népbíróságok Országos Tanácsá­nak elnöke jelöli ki akként, hogy a tanácsban a 12. §-ban említett politikai pártok mindegyike két-két taggal le­gyen képviselve. A jogegységi tanácsot a jelen törvény hatálybalépésétől szá­mított 15 nap alatt meg kell ala­kítani. (3) Az eljárás tekintetében a Bp. 442. §-a megfelelően irányadó azzal a kiegészítéssel, hogy ha a törvénysértés a vádlott javára szolgált, a jogegységi tanács a határozatot megsemmisítheti és az ügyet az alsófokon eljárt népbíró­sághoz utasíthatja. Ilyen határozat hozatalának csupán a jogegység érde­kében perorvoslattal megtámadott ha­tározat jogerőre emelkedésétől számí­tott négy év alatt van helye. (4) Az igazolási ügyben hozott, állás­vesztést vagy nyugdíjazást kimondó határozat megsemmisítése alapján az igazoló eljárás alá vont személy sem­miféle anyagi igényt sem támaszthat arra az időre, amely alatt a határozat következtében szolgálatot nem telje­sített. 23. §. (1) Ha a Népbíróságok Orszá­gos Tanácsának rendes tanácsai elvi kérdésben eltérő határozatokat hoztak és a Népbíróságok Országos Tanácsá­nak elnöke vagy az igaz ságügyminisz­ter a vitás elvi kérdés egyöntetű eldön­tésének biztosítását a jövőre nézve szükségesnek tartja, a vitás elvi kér­dést a Népbíróságok Országos Tanácsá­nak jogegységi tanácsa jogegységi döntvénnyel dönti el. (2) Ha a népbíróságok Országos Ta­nácsának valamelyik tanácsa elvi kér­désben el kivan térni az előbbi bekez­dés értelmében hozott jogegységi dönt­vénytől, vagy ha akár a Népbíróságok . Országos Tanácsának elnöke, akár az igazságügyminiszter a jogegységi dönt­vény megváltoztatását szükségesnek tartja, a vitás elvi kérdést a Népbjró­ságok Országos Tanácsának teljes ülése teljes ülési döntvénnyel dönti el. Ugyanígy kell eljárni abban az esetben is, ha teljes ülési döntvénytől való eltérésnek vagy ilyen döntvény meg­változtatásának szüksége merül fel. (3) A Népbíróságok Országos Tanácsa jogegységi tanácsának és teljes ülésé­nek döntvényeit a Népbíró ságok Or­szágos Tanácsának jogegységi tanácsa és rendes tanácsai mindaddig követni kötelesek, amíg azokat a Népbíróságok Országos Tanácsának teljes ülése teljes ülési döntvénnyel meg nem változtatja. A döntvények kötelező hatálya a Ma­gyar Közlönyben való közzétételü­ket követő tizenötödik napon kez­dődik. (1) Egyebekben a Kúria jogegységi és teljes ülési döntvényeinek hozatalára vonatkozó jogszabályokat a'Népbíró­ságok Országos Tanácsának jogegy­ségi és teljes ülési döntvényeinek hoza­talára megfelelően alkalmazni kell. 24. §. (1) A vagyonelkobzás kimon-' dása végett a bűnvádi eljárást olyan esetben is meg kell indítani, ha a hábo­rús vagy népellenes bűncselekmény el­követője halál, elévülés vagy más ok* miatt nem vonható felelősségre. («)' Az eljárásra a Bp. 477. §-ában fog­lalt rendelkezéseket a népbírósági el­járásból következő eltérésekkel kell alkalmazni. 25. §. Bűnügyi zárlat, illetőleg biz­tosítási végrehajtás elrendelésének (Nbnov. 23. §-a) abban az esetben is helye van, ha attól lehet alaposan tar­tani, hogy a vagyonelkobzás fogana­tosítását az elkobzás alá eső vagyon elidegenítése vagy elrejtése által nem a bűncselekmény elkövetésével gyanú­sított személy, hanem más fogja meg­hiúsítani. Az 1946 : VII. törvénycikk kiegészíté­sére vonatkozó rendelkezések. 26. §. A demokratikus államrend és köztársaság büntetőjogi védelméről szóló 1946 : VII. te. 4. §-ának ren- í

Next

/
Thumbnails
Contents