Országgyűlési irományok, 1947. I. kötet • 1-94., I. sz.

1947-39 • Az országgyűlés igazságügyi bizottságának jelentése "a népbíráskodással kapcsolatos egyes rendelkezésekről" szóló 35. számú törvényjavaslat tárgyában

186 39. szám. tanúsított mulasztásával másnak a jelen §-ban meghatározott cselekményét lehetővé teszi. (3)" Vétséget követ el és — a Nbr. 3. §-ában (a Nbnov. 1. §-ában) foglalt általános szabályoktól eltérően — öt évig terjedhető fogházzal büntetendő, aki a fentebbi 8. pont esetén kívül az ott említett üzem működését a munka abbahagyásával, a munkának tervszerűen lassú, hibás vagy hiányos végzésével, rongálással, az üzemhez tartozó helyiségbe jogtalan behatolással vagy ottartózkodással megzavarja és ezáltal az ország újjáépítéséhez, illetőleg a jóvátételi kötelezettség zavartalan teljesítéséhez fűződő -érdekeket szándékosan súlyosan sérti vagy veszélyezteti. ( s ) A jelen §-ban meghatározott bűncselekmények miatt a bűnvádi eljárást csak akkor lehet megindítani, ha azt az üzem tárgya szerint illetékes miniszter — külön szakbizottság (32. §) meghallgatása után — közérdekbői szükségesnek tartja. 7. §. Bűntettet követ el és, két évig terjedhető börtönnel büntetendő, aki 1. akár mint hivatali el Íj ár ó, munkáltató (illetőleg a munkáltató képviselője), akár mint az igazoló eljárás során joghátránnyal Sújtott személy, az igazolás tárgyában hozott jogerős határozatnak nem tesz eleget, illetőleg azt nem hajtja végre, vagy az abból folyó jogkorlátozást vagy tilalmat egyéb módon megszegi vagy kijátssza; 2. mint hivatali ele ljáró, munkáltató (illetőleg a munkáltató képviselője) mást azért, mert népbírói tisztségével vagy igazolóbizottsági tagságával járó kötelezettségét teljesíti, hátránnyal fe^ nyeget vágy sújt. 8. §. A 6. és. 7. §-ban meghatározott cselekményekre a Nbr. 1. §-a, úgyszintén a Nbnov. 16. §-a nem alkalmazható. Hatásköri rendelkezések. 9. §. (1) A Nbr. 20. §-a akként módosíttatik, hogy a népbíróság hatásköre az 1930:111. te. 57-^71. §-ai (az 1934: XVIII. te. 2—4. §-ai) alá eső valamennyi bűncselekményre kiterjed, kivéve,' ha az elkövető tényleges katonai szolgálatban áll. A népbíráskodásban irányadó különleges anyagi jogszabályok e bűncselekményekre nem nyernek alkalmazást. (2) Katonai titok kikémlelése vagy elárulása miatt indított ügyben a tárgyaláson meg kell hallgatni a honvédelmi miniszter által kijelölt katonai szakértőt. (3) Az 1930 : III. te. 94. és 98. §-ai hatályukat vesztik. (4) A Nbr. 21. §-ának (a Nbnov. 14. §-ának) második bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : Ha atekintetben, hogy a cselekmény politikai jellegű-e, a Bp. szerint illetékes államügyészségnek és a népügyészségnek álláspontja eltérő, a népfőügyész dönt. Szervezeti rendelkezések. 10. §. A Nbr. 24. §-a az alábbi rendelkezéssel egészíttetik ki : Az az ügyvéd, aki az ügyvédek névjegyzékébe való felvétel előtt népügyészi állást töltött be, e hivatali .működésének megszűntétől számított három éven át nem képviselhet fejeket sem az: előtt a népügyészség előtt, amelynél működött, sem az előtt a népbíróság előtt, amely mellé van rendelve az a népügyészség, amelynek tagja volt. 11. §. A Nbr. 37. §-a az alábbi rendelkezéssel egészíttetik ki : Felhatalmaztatik az igazságügyminiszter, hogy a kellő ügyforgalommal nem rendelkező népbíróságokat rendelettel megszüntesse és a megszüntetett népbíróság területére más szomszédos népbíróság illetékességét kiterjessze, úgyszintén arra is, hogy az ekként megszüntetett népbíróságot a felmerülő szükséghez képest rendelettel ismét felállíthassa. 12. §. (1) A Nbr. 39. §-ának (a Nbnov. 19. §-ának) első, második, harmadik, negyedik és ötödik bekezdései, úgyszintén a Nbr. 42. §-a helyébe az