Országgyűlési irományok, 1947. I. kötet • 1-94., I. sz.
1947-35 • Törvényjavaslat a népbíráskodással kapcsolatos egyes rendelkezésekről
166 35. szám. ségi ok esetében pedig, amely az ügy érdemben való eldöntését lehetetlenné teszi, az elsőfokú bíróság ítéletét megsemmisíti és új eljárást rendel. A II. Bn. 33. §-ától eltérő rendelkezést tartalmaz a javaslat 20. §-ának (3) bekezdése, amely szerint, ha a Népbíróságok Országos Tanácsa úgy találja/ hogy a népbíróság ténymegállapítása hiányos, homályos, az iratok tartalmával ellentétben áll, vagy helytelen ténybeli következtetéssel történt, önmaga nem helyesbítheti, a ténymegállapítást, hanem mindig köteles az ítélet megsemmisítésével a népbíróságot az észlelt hiányok pótlására és új ítélet hozatalára utasítani, A teljes pártatlanság biztosítására szolgál' a 20. § (4) bekezdése, amely kimondja, hogy ha a semmisségi panasz elintézése kapcsán a Népbíróságok Országos Tanácsa'az elsőfokú ítéletet megsemmisíti, önmaga azonban nem hoz érdemi határozatot, akkor az elrendelt új eljárás lefolytatását nemcsak az eljárt, hanem más népbíróságra is bízhatja és akként is rendelkezhetik, hogy az új eljárásban az eljárt tanács tagjai ne vehessenek részt. Minthogy a § (5) bekezdése egyebekben a Kúria előtti eljárásra utal, nyilvánvaló, hogy a Bpn. 35. §-ában foglalt rendelkezések a. Népbíróságok Országos Tanácsa eljárásában is irányadók. Ha tehát a népbíróság mellőzte valamely olyan körülmény megállapítását, amelytől a büntetőtörvény megfelelő rendelkezésének alkalmázhatása függ, a Népbíróságok Országos Tanácsa az ítélet megsemmisítésével új eljárást rendel el. Ha pl. az elsőfokon eljárt nópbíróság úgy találta, hogy a bűncselekmény elévült és ezért nem állapította meg, vájjon a vádlott a vád tárgyává tett bűncselekmény ténybeli elemeit megvalósította-e, ebben az esetben a Népbíróságok Országos Tanácsa a Bpn. 35. §-a értelmében jár el. A népbíráskodás körében ugyanaz a jogegység kívánatos, amelyet a rendes igazságszolgáltatásban az elvi határozatok, a jogegységi döntvények és a jogegység érdekében érvényesíthető perorvoslat biztosítanak. Ennek a követelménynek igyekszik megfelelni a javaslat 22. §-a. Evégből a Bp. 441. és következő §-aiban szabályozott jogegységi perorvoslat intézményét meghonosítja a népbíráskodás körében is, de ez utóbbi eltérő természetéhez mért módosításokkal. A perorvoslat bejelentésére a népfőügyész jogosult, mégpedig abban az esetben, ha a népbíróság vagy a Népbíróságok Országos Tanácsának rendes tanácsa által hozott jogerős határozatok vagy tett intézkedések jogszabályt sértettek. Lehetővé teszi a javaslat a perorvoslat alkalmazását az igazolási ügyekben a fellebbviteli eljárás során hozott határozatok ellen is, ha a határozat az igazoló eljárás alá vont személyt állásától vagy jogosítványától megfosztotta, illetőleg foglalkozásától eltiltotta. . Míg a Bp. idevágó rendelkezései értelmében a jogegység érdekében sem használható perorvoslat, ha az illető kérdésben a Kúria jogerős érdemi határozatpt hozott, addig ez a korlátozás a népbíráskodás körében mellőzendőnek látszik. A népbiráskodásban ugyanis jogegységi döntvény hozatalának nincsen helye; mivel továbbá a Népbíróságok Országos Tanácsánál több tanács is működik : e tanácsok ítélkezésének egyöntetűsége csak ezúton biztosítható. A jogegységi perorvoslat elbírálására a javaslat szerint a Népbíróságok Országos Tanácsánál jogegységi tanácsot kell szervezni, amely a bíróság elnökén (helyettesén) felül 10 tagból áll, úgy, hogy a tanácsban a népbíráskodásban résztvevő négy politikai párt két-két taggal legyen képviselve. A jogegységi tanács tagjainak száma megfelel a Kúrián működő jogegységi tanácsok létszámának. A javaslat szerint az eljárás, így a perorvoslat tárgyában hozott határozat hatálya tekintetében is a Bp, 442. §-a megfelelően irányadó, mégis azzal az eltéréssel, hogy
