Országgyűlési irományok, 1947. I. kötet • 1-94., I. sz.

1947-35 • Törvényjavaslat a népbíráskodással kapcsolatos egyes rendelkezésekről

\. 158 §á. szám« Melléklet a 3â. számú irományhoz. Indokolás „a népbíráskodással kapcsolatos egyes rendelkezésekről" szóló törvényjavaslathoz. A népbíráskodás körében számos olyan zavaró körülmény merült fel, amely a népbíráskodás működését nagymértékben megnehezíti. Ezeknek a körülményeknek a kiküszöbölése, valamint népbíráskodási rendszerünkkel kapcsolatban szükségessé vált egyes reformok megvalósítása az előterjesztett törvényjavaslat feladata. A javaslat 1-^-8. §-ai anyagi jogi rendelkezéseket tartalmaznak. Egyes népbíróságok halálbüntetés kiszabása esetében az ítéletben rendelkeznek aziránt, vájjon a halálbüntetést kötél vagy golyó által kell-e végrehajtani. Az ilyen ítéleti rendelkezés azonban nem áll összhangban a 81/1945. M. E. számú rendelet — a továbbiakban Nbr. — 3. §-ában (az 1.440/1945. M. E. számú rendelet — a továbbiakban Nbnov. —• 1. §-ában) foglalt azzal a szabályozással, amely a népbíráskodás körében kiszabható büntetési nemeket felsorolva, 1. pont alatt a halált a végrehajtás nemére utalás nélkül tartalmazza. Ebből következik, hogy a népbíróság ítéletében csak a halálbüntetés kiszabására szorítkozhatil^, az ítéleti rendelkezés foganatosításának módja pedig nem az ítéletre, hanem a büntetés végrehajtására tartozik. A halálbüntetés végrehajtásának módját az e tárgyban kibocsátott rendelet szabályozza. A javaslat 1. §-ának (2) bekezdése tehát érvényt szerez a Nbr. 3. §-ában (a Nbnov. 1. §-ában) foglalt rendelkezésnek, kimondván hogy a halálbüntetést általában kötél által kell végrehajtani, agyonlövéssel való végrehajtásának pedig csak akkor van helye, ha a végrehajtás rendes módja akadályokba ütközik. Elejti továbbá a törvényjavaslat 1. §-ának (1) bekezdése a Nbnov. 3. §-a harmadik bekezdésének a kivégzések nyilvánosságára vonatkozó kötelező rendelkezését — amelynek csupán a népbíráskodás kezdeti időszakában volt meg az indokoltsága — és visszatér a bűnvádi perrendtartás szabályaihoz, mégis azzal az eltéréssel, hogy a népügyész nemcsak férfiaknak, hanem nőknek is megengedheti a kivégzések megszemlélését. A Nbr. 3. §-a (a Nbnov. 1. §-a) a büntetési nemek között a vagyonelkobzást is felsorolja és hatodik bekezdésében akként rendelkezik, hogy a népbíróság egyes vagyontárgyak elkobzását is kimondhatja. Ennek a rendelkezésnek kiegészítéseképpen a javaslat 1. §-ának (2)' bekezdése megengedi, hogy a vagyonelkobzást kimondó határozat kiterjeszthesse az elkobzást az 1944. évi március hó 19. napja után öröklés vagy ajándékozás címén az elkövetőről másra szállt vagyontárgyakra, valamint a vagyonelkobzás kijátszása céljából az 1919. évi augusztus hó 1. napja