Országgyűlési irományok, 1947. I. kötet • 1-94., I. sz.

1947-35 • Törvényjavaslat a népbíráskodással kapcsolatos egyes rendelkezésekről

152 35. szám. zésével, rongauspäl, az üzemhez tartozó helyiségbe jogtalan behatolással vagy ottartózkodással megzavarja és ezáltal az ország újjáépítéséhez, illetőleg a jóvátételi kötelezettség zavartalan teljesítéséhez fűződő érdekeket szándékosan súlyosan sérti vagy veszélyezteti. ( i ) A jelen §*ban meghatározott bűncselekmények miatt a bűnvádi eljárást csak akkor lehet megindítani, ha azt az üzem tárgya szerint illetékes miniszter — külön szakbizottság (32. §) meghallgatása után —< közérdekből szükségesnek tartja. 7. §. Bűntettet követ el és két évig terjedhető börtönnel büntetendő, aki 1. akár mint hivatali elöljáró, munkáltató (illetőleg a munkáltató képviselője), akár mint az igazoló eljárás során joghátránnyal sújtott személy, az igazolás tárgyában hozott jogerős határozatnak nem tesz eleget, illetőleg azt nem hajtja végre, vagy az abból folyó jogkorlátozást vagy tilalmat egyéb módon megszegi vagy kijátsza; 2. mint hivatali elöljáró, munkáltató (illetőleg a munkáltató képviselője) mást azért, mert népbírói tisztségével vagy igazolóbizottsági tagságával járó kötelezettségét teljesíti, hátránnyal fenyeget vagy sújt. 8. §. A 6. és 7. §-ban meghatározott cselekményekre a Nbr. 1. §-a, úgyszintén a Nbnov. 16. §-a nem alkalmazható. ' - i Hatásköri rendelkezések. 9. §. (i) A Nbr. 20. §-a akként módosíttatik, hogy a népbíróság hatásköre az 1930:111. t.-c. 57—71. §-ai (az 1934 : XVIII. t.-c. 2—4. §-ai) alá eső valamennyi bűncselekményre kiterjed, kivéve, ha az elkövető tényleges katonai szolgálatban áll. A népbíráskodásban irányadó különleges anyagi jogszabályok e bűncselekményekre nem nyernek alkalmazást. (?) Katonai titok kikémlelése vagy elárulása miatt indított ügyben a tárgyaláson meg kell hallgatni a honvédelmi miniszter áltál kijelölt katonai szakértőt. ( ) Az 1930 : III. t.-c. 94. és 98. jj-ai hatályukat vesztik. Szervezeti rendelkezések. Í0. §. A Nbr. 24. §-a az alábbi rendelkezéssel egészíttetik ki : Az az ügyvéd, aki az ügyvédek névjegyzékébe való felvétel előtt népügyészi állást töltött be, e hivatali működésének megszűntétől számított három éven át nem képviselhet fe'eket sem az előtt a népügyészség előtt, amelynél működött, sem az előtt a népbíróság előtt, amely mellé van rendelve az a népügyészség, amelynek tagja volt. 11. §. A Nbr. 37. §-a az alábbi rendelkezéssel egészíttetik ki : Felhatalmaztatik az igazságügyminiszter, hogy, a kellő ügyforgalommal nem rendelkező népbíróságokat rendelettel megszüntesse és a. megszüntetett népbíróság területére más szomszédos népbíróság illetékességét kiterjessze, úgyszintén arra is, hogy az ekként megszüntetett népbíróságot a felmerülő szükséghez képest rendelettel ismét felállíthassa. 12. §. (i) A Nbr. 39. §-ának (a Nbnov. 19. §-ának) első, második és ötödik bekezdései, úgyszintén a Nbr. 42. §-a helyébe az alábbi (2)—(5) bekezdésekben foglalt rendelkezések lépnek. (2) A népbírósági tanács öt tagból áll. A tanács elnökét (helyettes elnökét) a bírói (ügyvédi) képesítésű személyek sorából az igazságügyminiszter jelöli ki, egy-egy tagját (póttagját) pedig a Független Kisgazda- Földmunkás- és Polgári Párt, a Magyar Kommunista Párt, a Nemzeti Parasztpárt és a Szociáldemokrata Párt helyi szervezetei küldik ki. (3) Az első fblyamodású bíróságnál működő azt az ítélő bírót, aki a hivatali székhelyén alakított népbírósóghoz a népbírósági tanács elnökévé, vagy helyettes elnökévé való kijelölésének nem tesz eleget, közhivatali