Országgyűlési irományok, 1947. I. kötet • 1-94., I. sz.
1947-19 • Törvényjavaslat a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzintézeti Központ I. kúriájába tartozó, részvénytársasági alapon működő pénzintézetek magyar tulajdonban lévő részvényeinek állami tulajdonba vételéről
19. szám. . 89 Melléklet a 10. számú irományhoz. Indokolás „a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzintézeti Központi, kúriájába tartozó részvénytársasági alapon működő pénzintézetek magyar tulajdonban levő részvényeinek állami tulajdonbavételéről" szóló törvényjavaslathoz. A hároméves terv Magyarország évi nemzeti jövedelmének 11 %-át fordítja minden egyes terv esztendőben beruházásokra. A beruházásoknak kb. 2 / 3-a állami vonalon történik, tehát rendes és rendkívüli adók, jövedékek segítségével, továbbá tervkölcsön jegyzése útján, valamint az állami üzemek feleslegei révén. A beruházásoknak további 15 %-a az önkormányzatokhoz befolyó bevételek útján nyer fedezetet. Ezek a hatalmas pénzösszegek, melyek az ország lakosságának verejtékéből származnak, nagyobb pénzintézetek csatornáin keresztül jutnak vissza a gazdasági életbe. E pénzkörforgás tervszerű szabályozása, valamint az a szükségesség, hogy a megfelelő összegek teljes egészükben és a megfelelő időpontban jussanak a hároméves terv által megjelölt megfelelő helyre, elengedhetetlenné tette, hogy az Összes nagyobb pénzintézetek vezetése is az állam kezébe jusson. Ellenőrzés, felügyelet erre a célra nem elegendő, mivel az általában már csak befejezett tényekkel vethet számot. A felügyeletből származó előzetes intézkedések viszont megnehezíthetik a körforgást és felesleges, a tervvel ellentétben álló késedelmeket okoznak, így az állam kénytelen a tulajdonjogban változtatásokat eszközölni. Mivel a hároméves tervvel kapcsolatban főleg kezdetben a beruházásokra indító hitelek nyuj tása is szükségessé válik, melyek nem közönbösek a bankjegyforgalom alakulása szempontjából, szükségessé vált a Magyar Nemzeti Banknak is megfelelő átalakítása állami tulajdonban levő pénzintézetté. Magasabb külpolitikai érdekből célszerűnek látszik a magyar pénzintézetek külföldi részvénytulajdonát az állami tulajdonba vét el alól mentesíteni. Indokolja ezt az a tény is, hogy a jelentősebb pénzintézetek legnagyobb részének részvény többsége amúgy is hazai tulajdonban van. A külföldi részvény többséggel bíró egyes intézeteknél az a körülmény, hogy a kisebbség egyetlen kézben tömörült, biztosítékot nyújt arra, hogy a pénzintézet vezetése követi majd a hároméves terv megkívánta szempontokat. A törvényjavaslat 2. §-a a Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott részvények állami tulajdonba vétele tárgyában intézkedik. A 2. § felhatalmazza a Magyar Köztársaság kormányát, hogy a Magyar Nemzeti Bank alapszabályait az államosítás következtében megváltozott viszonyoknak megfelelőeu rendelettel módosíthassa és kiegészíthesse. Felhatalmazást ad ez a szakasz arra is, hogy a Magyar Nemteti Bank Főtanácsa összetételében szükségessé váló változtatásokat a kormány rendeletileg szabályoz v hassa. Országgyűlési iromány. 1947—1951, I. Jiötct. 12
