Nemzetgyűlési irományok, 1945. III. kötet • 173-209., IV-V. sz.

1945-174 • A Nemzetgyűlés közgazdasági és közlekedésügyi, valamint igazságügyi bizottságának együttes jelentése "a szövetkezetekről" szóló 173. számú törvényjavaslat tárgyában

90 174. szám. tartozásainak kiegyenlítésére, a fel­számolás költségeinek fedezésére vagy a vagyonfelosztás foganatosítása végett szükség van. A hátralékos befizetések követelésénél a tagokat egyenlő el­bánásban kell részesíteni. (s) A felszámolók aláírásuknál a fel­számolás feltüntetésével (felszámolás alatt) és nevük hozzácsatolásával az eddigi céget használják. A verseny­tilalom (72. §) a felszámolókra nem terjed ki. (4) Egyébként a felszámolókat műkö­désük keretében az igazgatóság jog­állása illeti meg. A felügyelőbizottság a felszámolás tartama alatt tovább működik. (*) A felszámolók hatáskörének kor­látozása érvénytelen olyan harmadik személlyel szemben, aki a korlátozásról nem tudott. Az évi jelentés és mérleg a felszámolás alatt. 108. §. A felszámolók a felszámolás lefolyásáról minden üzlet év végén ki­merítő jelentést és a szövetkezet va­gyoni helyzetéről mérleget szerkeszte­nek s ezeket az okiratokat a felügyelő­bizottság véleményével együtt jóvá­hagyás végett a közgyűlés elé terjesztik. Vagyonfelosztás a tagok között. 109. §. (1) A tartozások kiegyenlí­tése után fennmaradó vagyonból első­sorban a tagoknak az első felszámolási mérleg (105. és 108. §) alapján meg­állapított üzletrészeit, mégpedig, ha egészben nem kerülnek ki, aránylago­san kell kielégíteni. (2) Ezeknek az üzletrészeknek meg­állapítása szempontjából az utolsó évi mérleg és az első felszámolási mérleg felállítása között lefolyt idő külön üzletévnek számít. (s) Az üzletrészek kifizetése után fennmaradó vagyon, ha az alapsza­bályban a felosztás nincs kizárva vagy más felosztási arány nincs megálla­pítva, a tagok között üzletrészenkint egyenlő arányban osztandó meg. A felosztás kizárása esetében ez a vagyon az alapszabályban meghatározott jótékony vagy közhasznú célra for­dítandó ; meghatározás hiányában pedig az ilyen célra való fordítás köte­lezettségével az államra száll. (4) Ellenkező alapszabályi rendelke­zés hiányában azokat a tagokat, akik a jegyzett üzletrész névértékét nem fizették be, az üzletrész névértéke és az általuk befizetett összeg arányában kell a jelen § szerinti felosztásnál szá­mításba venni. A nem jelentkező hitelezők kielégítése. 110. §. (1) Ha valamely ismert hite­lező nem jelentkezik, követelését kész­pénzben bírói letétbe kell helyezni. (2) Ha a követelések még nem jár­tak le vagy peresítve vannak, a va­gyont mindaddig nem lehet felosztani, amíg a hitelezők kellő biztosítékot nem kaptak. Ha vita merül fel abban a kérdésben, vájjon a biztosíték kielé­gítő-e, bármelyik fél kérésére a nem­peres eljárás szabályai szerint a cég­bíróság határoz. (3) A felszámolók és a felügyelőbi­zottság a 109. § és a jelen § rendelke­zései ellenére teljesített fizetésekért a hitelezőknek egyetemlegesen felelnek. Végső elszámolás. 111. §. A felszámolás befejezése ufcán a felszámolók elkészítik a fel­számolás eredményét megállapító el­számolást és azt a felügyelőbizottság véleményével együtt jóváhagyás végett a közgyűlés elé terjesztik. A közgyű­lés határoz a felszámolók és a felügyelő­bizottság felmentése tárgyában. A szövetkezet megszűnése. 112. §. (1) A végső elszámolás jóvá­hagyása után a felszámolók a cégbíró­ságnak bejelentik a cég megszűnését. (2) A szövetkezet könyveit és ira­tait a felszámolók javaslatára a cég-

Next

/
Thumbnails
Contents