Nemzetgyűlési irományok, 1945. III. kötet • 173-209., IV-V. sz.

1945-174 • A Nemzetgyűlés közgazdasági és közlekedésügyi, valamint igazságügyi bizottságának együttes jelentése "a szövetkezetekről" szóló 173. számú törvényjavaslat tárgyában

174, szám. 85 A mérlegkészítés elvei. 91. §. (i) Az igazgatóság köteles minden üzletév végén mérleget és eredménykimutatást, valamint üzleti jelentést (68. §) készíteni s a szövetkezet vagyontárgyairól és tartozásairól leltárt felvenni. (2). A mérleget és eredmény kimutatást (eredményszámlát) a lelkiismeretes és a valóságnak megfelelő elszámolás elvei szerint világosan és áttekinthetően kell megszerkeszteni úgy, hogy a tagok azokból egyrészt a szövetkezet vagyoni helyzetéről s a saját tőke és tartozások közötti arányról, másrészt a jövedelmekről és veszteségekről részletes tájékozódást szerezhessenek. (3) A leltárban fajtánkint csoportosított vagyontárgyak és tartozások pénzben kifejezett mérlegértékének számszerűleg egyeznie kell a mérleg megfelelő tételeivel. (4) A mérleg (dinamikus) és eredményszámla felállításánál a következő szabályokat kell alkalmazni : a) Az. olyan árut és értékpapírt, amelynek tőzsdei ára van, legfeljebb az üzletév utolsó napján érvényben volt tőzsdei árfolyamon lehet értékelni ; ha azonban ez az érték meghaladj a a beszerzési vagy előállítási árat, csak az utóbbit szabad számításba venni Tőzsdei árral nem,bíró értékpapírt legfeljebb a beszerzési árban, de ha ez a forgalmi értéknél nagyobb, csak az utóbbi értékben lehet a mérlegbe felvenni. b) Áz üzleti forgalom tárgyához tartozó minden más vagyontárgyat legfeljebb beszerzési vagy előállítási árában, ha azonban forgalmi értéke ennél kisebb, legfeljebb ebben az értékben lehet a mérlegbe felvenni. c) Az üzleti berendezést és egyéb olyan vagyontárgyakat (ingatlanokat, épületeket, erőközpontokat, gépeket, szállítási eszközöket, szerszámokat és felszerelési tárgyakat, jogokat, engedményeket, szabadalmakat, előállítási eljárásokat, védjegyeket, stb.), amelyek nem eladásra, hanem a szövetkezet üzemében állandó használatra vannak szánva, legfeljebb az elhasználódásuknak megfelelő értékcsökkenés levonásával számított beszerzési vagy előállítási árban lehet a mérlegbe felvenni. Az értékcsökkenés levonása elmaradhat, ha az értékcsökkenésnek megfelelő összeget leírásként vagy értékcsökkenés címén a mérleg teheroldalán felveszik. d) Az alapítás és első szervezés költségeit legfeljebb öt évre elosztott részletekben veszteségként le kell írni. e) Az üzletrésztoke, a tartalékalap és minden más alap (felújítási, árfolyamkülönbözeti tartalék, szociális tartalékok vagy alapok, stb.) összegét a mérleg teheroldalára keU beállítani. f) Azokat a veszteségeket, amelyek később teljesítendő szállítási vagy átvételi kötelezettségek, avagy hasonló nemű függő ügyletek folyamányaként a mérleg összeállításakor már előreláthatok, a mérlegben fel kell tüntetni vagy számításba kell venni. A kezesség (jótállás, szavatosság, váltóforgatás) címén vállalt kötelezettségeket és a szövetkezet bármely vagyontárgyát terhelő zálogjogokat — az utóbbiakat a zálogjoggal biztosított követelés öszszegének megjelölésével — a mérleg teheroldalán a többi kötelezettségtől elkülönítve ki kell mutatni s a mérleg mellékletében (a leltárban) külön csoportosításban fel kell tüntetni. g) A kétes követeléseket valószínű értékük szerint kell számításba venni, a behajthatatlanokat pedig le kell írni. ' h) A szövetkezet által felvett hoszszabb lejáratú kölcsönöket a visszafizetendő összegben kell a tartozások közé felvenni. Ha a visszafizetendő összeg a kölcsön kibocsátási összegét meghaladja, a különbözetet külön tételben be lehet állítani a mérleg vagyonoldalán. A mérleg vagyonoldalán beállított ezt a vagy ont ételt azonban