Nemzetgyűlési irományok, 1945. III. kötet • 173-209., IV-V. sz.

1945-174 • A Nemzetgyűlés közgazdasági és közlekedésügyi, valamint igazságügyi bizottságának együttes jelentése "a szövetkezetekről" szóló 173. számú törvényjavaslat tárgyában

174. szám. ol À javaslat nem irányul a kereskedelem ellen és csupán abban az esetben kívánja a szövetkezeteket előnyben részesíteni, ha egyébként a feltételek azonosak. Ezt az elvet jobban juttatja kifejezésre a bizottság által elfogadott szöveg. A 155. § helyett új szövegként az alábbiakat fogadta el : »A szövetkezetek hitelellátásának előmozdítása és hitelügyleteik lebonyolításának megkönnyítése céljából az Országos Központi Hitelszövetkezet és az Országos Földhitelintézet egyesítése útján alakítandó Országos Szövetkezeti Hitelintézetet kell létesíteni. A magyar köztársaság kormánya köteles az ennek érdekében szükséges intézkedéseket haladéktalanul megtenni, köteles továbbá a jelen törvény hatálybalépésének napjától számított hat hónap alatt a szövetkezeti hitelintézet felállításáról a törvényhozásnak jelentést tenni. A magyar köztársaság kormánya felhatalmazást kap, hogy az Országos Szövetkezeti Hitelintézet megalakítását rendeletileg szabályozza. Az Országos Szövetkezeti Hitelintézet szervezetének megállapításánál — a lehetőséghez képest — a jelen törvény alapelveihez kell igazodni. « Az eredeti javaslat benyújtása óta eltelt idő alatt a javaslat szerint felállítandó hitelintézet kérdésében megállapodás jött létre, jelesül az, hogy a hitelintézetet az Országos Központi Hitelszövetkezet és az Országos Földhitelintézet egyesítése útján kell megvalósítani. Ez a megállapodás jut kifejezésre a javaslat szövegében. Felhatalmazza továbbá a javaslat a kormányt, hogy az új hiteliutézet szervezetét a törvény alapelveitől eltérően is szabályozhassa. Kétségtelen ugyanis, hogy szövetkezetpolitikai szempontból az ideális megoldás az lenne, ha a felállítandó hitelintézet alapelveiben a szövetkezeti törvényhez igazodik. Gazdasági okok miatt, főként az állami érdekeltség lehetőségének biztosítása céljából szükséges azonban, hogy bizonyos vonatkozásokban, így az állam üzletrész jegyzési joga tekintetében, a kibocsátandó rendeletben a törvény alapelveitől eltérő rendelkezések vétessenek fel. Ennek mértéke azonban a feltétlen szükségen túl nem mehet és ezt az elvet juttatja kifejezésre a törvényjavaslat szövege. A 168. §-hoz — utolsó mondatként — az alábbi szövegrészt iktatta : »Ez a rendelkezés nem vonatkozik a tej szövetkezetekre, amelyek a Kamra mellett más érdekképviseleti szervnek is kötelezően lehetnek tagjai.« A földmívelésügyi miniszter — a tejtermelés érdekeire figyelemmel — szükségesnek jelezte, hogy a tejszövetkezetek a Tejtermelők és Tejszövetkezetek Országos Szövetségének továbbra is kötelezően tagjai maradjanak. Ez az érdekképviseleti szerv ugyanis nemcsak a tej szövetkezeteket, hanem más tejtermelőket is magában foglalja. A tej gazdálkodás szenvedne hátrányt, ha ebből az egyesületből a tejszövetkezetek kilépnének és ezzel annak egységét megbontanák. A 182. § (4) bekezdésének tizenegyedik és következő soraiból »a tejszövetkezetek központi feladatainak az O. Sz. K. ügykörébe utalásával felmerülő kérdéseket pedig a jelen törvény hatálybalépésének napjától számított legfeljebb kilencven nap alatt« szövegrészt törölte. A 182. §-hoz (5) bekezdésként az alábbi szöveget vette fel : »(5) A tej szövetkezetek központi feladatait az 0. Sz. K. látja el. A tejtermelés különleges érdekeire tekintettel a tejszövetkezeteknek az 0. Sz. K.-hoz való viszonyát a magyar köztársaság kormánya rendelettel szabályozza.« A tej szövetkezeteknek ezidőszerint központjuk nincs. A tejtermelés különleges érdeke azonban megkívánja, hogy ebben a vonatkozásban is — a tejter, melés különleges érdekeire gondos figyelemmel — rendelkezés történjék. Abban mindenki egyetértett, hogy a tejszövetkezetek központi feladatait az 0. Sz. K.nak kell ellátnia. Az ellátás módozatait azonban még előre látni nem lehet és