Nemzetgyűlési irományok, 1945. III. kötet • 173-209., IV-V. sz.

1945-173 • Törvényjavaslat a szövetkezetekről

i 173. szám. 49 Melléklet a 173. számú irományhoz. Indokolás „a szövetkezetekről" szóló törvényjavaslathoz. A törvényjavaslat indokolása tekintetében utalok arra, hogy jelen javaslatom az általam 1946. évi szeptember hó 17-én beterjesztett 69. sz. törvényjavaslat túlnyomó részével teljesen megegyezik, azért az eredeti törvényjavaslat általános indokolását, továbbá a részletes indokolásnak az I—VII. Fejezetekre vonatkozó részét teljes egészében fenntartom. VIII. Fejezet. A koalícióbari egyesült politikai pártok megegyeztek abban, hogy a különböző szakszövetkezeti központok egy be vonása val egy szakszövetkezeti központot kell felállítani. Ennek felel meg a VIII. fejezetben foglalt rendelkezés. A beolvadás részleteit egyébként a 181. és 182. § szabályozza. Ami most már az 0. Sz. K. szervezeteinek részleteit illeti, idevonatkozóan az alábbiakat emelem ki : A javaslat az 0. Sz. K.-ba való belépésnél is a szabadság elvén áll,mert határozottan kimondja, hogy a szövetkezet közgyűlése a törvény keretein belül szabadon határoz abban a kérdésben, hogy a szövetkezet az 0. Sz. K.-ba belép-e vagy sem. Biztosítja a javaslat a központba való szabad kilépés lehetőségét is. Az 0. Sz. K. közgyűlésén a szavazati jog megállapításánál már nem lehet mereven az egy tag egy szavazat elvéhez ragaszkodni. Hiszen a tagszövetkezeteknél tagjaik számában olyan eltérések mutatkoznak, hogy az igazság elvével ellenkeznék, ha minden tagszövetkezetnek tagjai számára tekintet nélkül állapíttatnék meg a szavazati joga. De más megítélés alá esik az 0. Sz. K.-nál az egyes tagok által jegyzett üzletrészeknek szerepe is. Az O.Sz. K.-ban ugyanis az üzletrész jegyzők kizárólag szövetkezetek és így az 0. Sz. K. üzletrésztőkéje szövetkezeti tőke. Az 0. Sz. K-ban a tagok személyes közreműködése már nem olyan élesen jellemző, mint az egyes szövetkezeteknél, hiszen az O.Sz. K.-ban az egyes szövetkezetekre olyan jellemző közös termelő munka már elhomályosul és inkább az áruforgalom, a beszerzés és értékesítés közös vonala domborodik ki. , , Ilyen elvi síkon mozogva, a javaslat az O. Sz. K. közgyűlésén a szavazati jogot úgy szabályozza, hogy minden tagszövetkezetnek legalább egy szavazatáNemaeitgyûléei irom&ny. 1945—1949. III, kötet. 7